iNapló.hu | mindenNapiNapló / 1945 / március / napok:

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


1945. március

Összeállította: Rack László (2019.)

Március elsején a korábban kiadott étkezési jegyek érvényüket vesztették, ezért újakat léptettek érvénybe, új szabályozással, és szovjet ellenőrzéssel. A budapesti rendőrfőkapitány felállítja a Politikai Nyilvántartó Irodát. Eközben kezdetét veszi a Magyarország trianoni területéről beköltözött magyarok tömeges kiutasítása az újra Szlovákiához tartozó Kassáról.

Március másodikán a romániai Mihály király, erőteljes szovjet nyomásra, Petru Grozának ad kormányalakítási megbízást.

Március harmadikán megtartja alakuló ülését a Magyar Radikális Párt (MRP); az ideiglenes intézőbizottság tagjai: Csécsy Imre elnök, Dabis László, Kende Zsigmond.

Március negyedikén Finnország hadat üzen Németországnak. Ezzel egyidőben amerikai repülőgépek bombázzák Sopront és Szombathelyet a nagyszámú német katonák jelenléte és magyar szélsőjobboldali erők végett. Ugyanekkor a debreceni hadifogolytáborban megalakul az új magyar hadsereg első alakulata, a 6. hadosztály.

Március hatodikán Romániában Petru Groza kormányt alakít, szovjet segítséggel, ezzel megkezdődik Románia szocialista időszaka. A németek offenzívája a Balatontól északra összeomlik.

Március hetedikén Josip Broz Tito megalakítja az új Jugoszlávia első kormányát. Petru Groza román miniszterelnök táviratban kéri Sztálint, hogy a román közigazgatást ismét kiterjeszthessék Észak-Erdélyre.

Március nyolcadikán Auschwitzban 200 ezren vesznek részt annak a 450, nácik által meggyilkolt fogolynak a temetésén, akiket a németek nem tudtak a krematóriumban megsemmisíteni. Ugyanekkor a szovjetek által ellenőrzött katonai adóként újrakezdi adásait a budapesti rádió. A szovjet kormány engedélyezi, hogy Észak-Erdélyben visszaállítsák a román közigazgatást.

A brit kormány a kitoloncolásokra vonatkozó csehszlovák kérésekkel kapcsolatban bejelenteti, hogy a kitelepítésekről a háború után a győztes nagyhatalmak fognak dönteni.

Március kilencedikén Tokió ellen 334 amerikai B-29-es bombázó intéz támadást, ami 100000 áldozatot követel és két napig tart.

Március tizenkettedikén Petru Groza román miniszterelnök kolozsvári beszédében kijelenti, hogy a demokratikus Románia az erdélyi magyarságnak is „szülőanyja” lesz. Ezzel párhuzamosan Winston Churchill brit miniszterelnök, a romániai kormányalakításra utalva, Jalta bukásáról ír Franklin Roosevelt amerikai elnöknek: „Szembe kell néznünk egy óriási kudarccal, mindannak teljes összeomlásával, amiben Jaltában megállapodtunk.” Március tizenharmadikán a harmadik nagy brit légitámadás sújtja Érsekújvárt.

Március tizenötödikén a német offenzíva elakadását követően nagy szovjet támadás indul a Nyugat-Dunántúlon, Bécs irányába.

Március tizenhatodikán megjelenik az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945. sz. rendelete a „nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról”. Március tizenhetedikén a Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság 26. sz. rendelete az önkormányzatok számára előírja a szovjet katonaság által elszállított magyar állampolgárok összeírását. Március tizennyolcadikán a Budapesti Nemzeti Bizottság felállítja a fővárosi igazolóbizottságokat.

Ezzel párhuzamosan Gheorghe Vlădescu-Răcoasa román nemzetiségügyi miniszter Kurkó Gyárfás és Bányai László MNSZ-vezetők kíséretében meglátogatja a földvári és a hídvégi internálótábort, ahol a  miniszter ígéretet tesz, hogy a szabadon bocsátásokat mihamarabb elkezdik. Ugyanekkor Hitler kiadja az ún. „Néró-parancsot”, amelynek értelmében a Nagynémet Birodalom területén minden katonai, ipari, közlekedési és ellátási objektumot meg kell semmisíteni.

Március tizenkilencedikén Szakasits Árpádotválasztják a Budapesti Nemzeti Bizottság elnökévé. Ezzel egyidőben átadják a személyforgalomnak az ideiglenesen helyreállított Ferenc József hidat és a Margit híd roncsaira épített „Manci”-hidat. Ezen a napon Erdélyben megkezdik a brassói internálótábor felszámolását.

Március huszadikán megjelenik az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a föld reformról. A Szovjetúnió 20 ezer tonna élelmiszert és 100 millió pengő kölcsönt ad Magyarországnak.

Március huszonkettedikén megalakul az Arab Liga Kairóban. Ezzel egyidőben a krakkói Jagelló Egyetem megkezdi az első tanévét a felszabadított Lengyelországban.

Március huszonharmadikán Romániában kihirdetik a földreform-törvényt. Ugyanekkor az angol és amerikai csapatok átkelnek az Alsó-Rajnán. Ezzel egyidőben A német csapatok végleg elhagyják Székesfehérvárt. Ezzel párhuzamosan  a Vörös Hadsereg elfoglalja Veszprémet.

Március huszonnegyedikén a szovjet csapatok támadást indítanak a Felvidék déli részén és Észak-Dunántúlon.

Március huszonötödikén Lengyelországban megalakul a baloldali Néppárt. Ezzel egyidőben megjelenik az MKP központi napilapja, a Szabad Nép. Ugyanekkor Erdélyben feloszlatják a földvári internálótábort, de a szabadon bocsájtások elhúzódnak.

Március huszonhetedikén Magyarország egész területén eltörlik a zsidótörvényeket, és megtiltják azok bármi nemű alkalmazását. Március huszonnyolcadikán Pusztaszeren ünnepélyes keretek között megkezdik a földreform-rendelet végrehajtását. Ezzel egyidőben Szálasi Ferenc nemzetvezető közvetlen munkatársaival vonaton elhagyja Kőszeget, és Dél-Németországba menekül.

Március huszonkilencedikén a a szovjet egységek felszámolják a Königsbergnél körülzárt német erőket. Ezzel párhuzamosan Lengyelországban létrehozzák az elkövetett náci bűnök felderítésére hivatott főbizottságot.

Kronológia

március 1. A budapesti rendőrfőkapitány felállítja a Politikai Nyilvántartó Irodát. A pápai nunciatúra megbízottja a Vatikán támogatásáról biztosítja a szerveződő Keresztény Demokrata Néppártot. Kezdetét veszi az ún. anyás, vagyis a Magyarország trianoni területéről beköltözött magyarok tömeges kiutasítása az újra Szlovákiához tartozó Kassáról. A magyar családokat először internálótáborokba összpontosítják, majd általában 50 kg-os kézipoggyásszal átteszik a magyar határon. Az ostrom utáni első színházi bemutatón a Nemzeti Színház Kamaraszínházában Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné c. darabja kerül színre.

március 2. Romániában Mihály király, erőteljes szovjet nyomásra, Petru Grozának ad kormányalakítási megbízást.

március 3. Pálffy (Oesterreicher) György vezérkari. százados, az MKP Katonai Bizottságának vezetője Kéri Kálmán vezérkari ezredes, a HM katonai főnökének helyettese utasítására Debrecenben megkezdi a HM Defenzív Osztálya szervezését. Megtartja alakuló ülését a Magyar Radikális Párt (MRP); az ideiglenes intézőbizottság tagjai: Csécsy Imre elnök, Dabis László, Kende Zsigmond.

március 4. A debreceni hadifogolytáborban megalakul az új magyar hadsereg első alakulata, a 6. hadosztály; Jászberényben a Budai Önkéntes Ezred 1. hadosztállyá egészül ki.

március 6. A 6. német páncélos hadsereg a Balatontól északra offenzívát indít; a világháború utolsó nagy német ellentámadása rövidesen összeomlik. Romániában megalakul Petru Groza túlnyomórészt kommunistákból álló kormánya.

március 7. Belügyminiszteri rendelet értelmében a polgármestereknek és alispánoknak 15 napon belül jelenteniük kell a területükön létező vagy újjáalakuló izraelita hitfelekezeti és más egyesületeket. Petru Groza román miniszterelnök táviratban kéri Sztálint, hogy a román közigazgatást ismét kiterjeszthessék Észak-Erdélyre. Belgrádban Josip Broz Tito elnökletével jugoszláv ideiglenes kormány alakul.

március 8. A szovjetek által ellenőrzött katonai adóként újrakezdi adásait a budapesti rádió. A szovjet kormány engedélyezi, hogy Észak-Erdélyben visszaállítsák a román közigazgatást. A brit kormány a kitoloncolásokra vonatkozó csehszlovák kérésekkel kapcsolatban bejelenteti, hogy a kitelepítésekről a háború után a győztes nagyhatalmak fognak dönteni.

március 13. Petru Groza román miniszterelnök kolozsvári beszédében kijelenti, hogy a demokratikus Románia az erdélyi magyarságnak is „szülőanyja” lesz. Az MNSZ Észak-Erdélyi Végrehajtó Bizottsága nevében Demeter János átadja Petru Grozának a ,,magyar dolgozók még megoldatlan problémáit” tartalmazó emlékiratot. Az aláírók kérik, hogy azokban a községekben és városokban, ahol több mint 50%-nyi magyar kisebbség él, a közigazgatás élére magyart nevezzenek ki; a Vörös Hadsereg oldalán állítsanak fel olyan alakulatot, amelyben a magyar nemzetiségűek saját anyanyelvükön kapnak kiképzést; szabadon használhassák nemzeti színeiket, himnuszukat; a magyarság az elmenekült észak-erdélyi szászok földjeiből számarányának megfelelő arányban részesedhessen, a nincstelen székelyek néprajzi határuk szomszédságában, Nagy- és Kis-Küküllő megyében kapjanak földet; állítsanak fel magyar–román vegyesbizottságot a telepítési kérdés rendezésére.

március 13. Winston Churchill brit miniszterelnök, a romániai kormányalakításra utalva, Jalta bukásáról ír Franklin Roosevelt amerikai elnöknek: „Szembe kell néznünk egy óriási kudarccal, mindannak teljes összeomlásával, amiben Jaltában megállapodtunk.”

március 14. A harmadik nagy brit légitámadás sújtja Érsekújvárt. Az 1944–45-ös légi csapások követ-keztében elpusztul a város kb. 4 ezer lakója és megsemmisül épületeinek kétharmada.

március 16. A német offenzíva elakadását követően nagy szovjet támadás indul a Nyugat-Dunántúlon, Bécs irányába. Az Állami Operaház a Bánk bán bemutatásával kezdi meg előadásait.

március 17. Megjelenik az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945. sz. rendelete a „nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról”. A háborús bűnösök, a nyilas és nemzetiszocialista vezetők és a Volksbund-tagok birtokait teljes egészében elkobozzák; megváltás ellenében igénybe vesznek és kiosztanak minden 100 holdon felüli úri és 200 holdon felüli parasztbirtokot; az 1000 holdnál nagyobb nagybirtokokat kisajátítják. A római katolikus egyház 862 704 kh-jából 765 684-et, a református egyház 102 ezer holdjából 42 ezret sajátítanak ki; az evangélikus egyház 21 ezer holdja megmarad, mert többsége kisbirtok. A végrehajtást a rendelet az Országos Földbirtokrendező Tanács (elnöke a parasztpárti Veres Péter) és a köztestületnek minősülő községi földigénylő bizottságok hatáskörébe utalja.

március 18. A Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság 26. sz. rendelete az önkormányzatok számára előírja a szovjet katonaság által elszállított magyar állampolgárok összeírását. Az eredményesebb eljárás érdekében a nemzeti bizottságok a névjegyzékek összeállításakor a hozzátartozók részére ún. nemzethűségi igazolásokat adnak.

március 18. [?] A Szent Koronát és a koronázási ékszereket Velemből osztrák (akkor német birodalmi) területre, a Mürzzuschlag melletti v. császári vadászkastély óvóhelyére viszik. Mariazellen keresztül a Salzburgtól keletre található Atterseebe, végül a szomszédos Mattsee községbe szállítják.

március 19. A Budapesti Nemzeti Bizottság felállítja a fővárosi igazolóbizottságokat; egy-egy tagot az MKP, az SZDP, az FKgP és az NPP delegál; a PDP képviselője helyett a szakszervezet küldöttét hívják meg a bizottságba. A PDP elnökségi ülése megerősíti Bródy Ernőt társelnöki tisztségében; Szent-Iványi Sándort ügyvezető társelnökké választják.

Gheorghe Vlădescu-Răcoasa román nemzetiségügyi miniszter Kurkó Gyárfás és Bányai László MNSZ-vezetők kíséretében meglátogatja a földvári és a hídvégi internálótábort. A miniszter ígéretet tesz, hogy a szabadon bocsátásokat mihamarabb elkezdik.

Hitler kiadja az ún. „Néró-parancsot”, amelynek értelmében a Nagynémet Birodalom területén minden katonai, ipari, közlekedési és ellátási objektumot meg kell semmisíteni.

március 20. Szakasits Árpádot (SZDP) választják a Budapesti Nemzeti Bizottság elnökévé; titkár Kállai Gyula (MKP). A Belügyminisztériumban miniszteri titkárságot állítanak fel; vezetője Tőkés Ottó (MKP). Átadják a személyforgalomnak az ideiglenesen helyreállított Ferenc József hidat és a Margit híd roncsaira épített „Manci”-hidat. Erdélyben megkezdik a brassói internálótábor felszámolását.

március 21. A Szovjetúnió 20 ezer tonna élelmiszert és 100 millió pengő kölcsönt ad Magyarországnak.

március 22. Kairóban hét arab ország képviselői megalakítják az Arab Ligát.

március 23. A német csapatok végleg elhagyják Székesfehérvárt.  A Vörös Hadsereg elfoglalja Veszprémet. A Groza-kormány Romániában elrendeli az 50 hektárnál nagyobb földbirtokok felosztását.

március 24. A szovjet csapatok támadást indítanak a Felvidék déli részén és Észak-Dunántúlon. Sajtóhír szerint Balmazújvárosban megkezdik 3400 hold felosztását.

március 25. Megjelenik az MKP központi napilapja, a Szabad Nép. Az újság kisalakú, hatoldalas. Az első szám, amelynek vezércikkét Rákosi Mátyás jegyzi, közli Darvas József Őszinte szót a zsidókérdésben c. cikkét. Erdélyben feloszlatják a földvári internálótábort, de a szabadon bocsájtások elhúzódnak. A táborban kb. 1500 ártatlan magyar raboskodik. Az e napi népösszeírás adatai szerint a Bp-en élő izraeliták száma 86 910 fő. Megindul a forgalom az ideiglenesen helyreállított Déli összekötő vasúti hídon.

március 26. Kliment Vorosilov marsall elnökletével megtartja első ülését a SZEB.

március 27. Magyarországot ezen a napon éri az utolsó légitámadás; a nyugati szövetségesek Szombathelyt bombázzák. Megjelenik az Nemzeti Parasztpárt központi napilapja, a Szabad Szó.

március 28. Garázdálkodó szovjet katonák láttán Répceszentgyörgyön (Vas m.) meghal Mikes János gróf, nyugalmazott szombathelyi püspök. A Vörös Hadsereg elfoglalja Győrt és Komáromot. A német csapatok visszavonulnak Garam menti állásaikból és felrobbantják a komáromi Duna-hidat. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a rendőrségi törvény tervezetét tárgyalja. A szovjet hadsereg megkezdi az Egyesült Izzó (Tungsram) berendezéseinek leszerelését; nyolc hét alatt hat-hétszáz vagonnyi gépet és árut szállítanak el. A Törvényhozók Nemzeti Szövetsége utolsó ülését tartja Sopronban. A nyilas kormány Kőszegről áttelepül a Német Birodalomba. A szovjet csapatok elfoglalják Danzigot. A nyugati fronton összeomlik a német csapatok Rajna-menti védelmi rendszere.

március 29. Életének 61. évében Esztergomban váratlanul meghal Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. A következő napokban Grősz József kalocsai érsek összehívja a római katolikus püspökkari konferenciát. Pusztaszeren ünnepélyes keretek között megkezdik a földreform-rendelet végrehajtását. Szálasi Ferenc nemzetvezető közvetlen munkatársaival vonaton elhagyja Kőszeget, és Dél-Németországba menekül.

március 29. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletet ad ki az Országos Gazdasági Tanács felállításáról. november 24. Elnök Oltványi Imre (FKgP), az MNB elnöke, főtitkára Antos István (MKP). A szovjet csapatok elfoglalják Zalaegerszeget és Szombathelyt, és néhány ponton átlépik a magyar–osztrák határt.

március 30. Egy részeg szovjet katona súlyosan megsebesíti Apor Vilmos győri püspököt, aki megtagadta, hogy a Püspökvárba menekült nőket kiszolgáltassa a garázdálkodóknak. Az esztergomi székesfőkáptalan Drahos János kanonokot választja káptalani helynöknek. Megjelenik az Független Kisgazdapárt központi napilapja, a Kis Újság; felelős szerkesztő Dessewffy Gyula. Megindul a bukaresti rádió napi egyórás magyar nyelvű adása.

március 31. Hermann Balck tábornok, a 6. német hadsereg parancsnoka elrendeli a hadserege területén tartózkodó magyar csapatok lefegyverzését, és ugyanerre tesz javaslatot a hasonló szintű német parancsnokoknak. László Dezső vezérezredes, az 1. hadsereg parancsnoka önhatalmúlag átveszi az Ausztria területén tartózkodó, vagy oda tartó magyar csapatok feletti parancsnokságot.

Felhasznált forrás: Magyar kronológia 1918-2000


Napra pontos gyűjtések

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


01 |vissza a lap tetejére

02 |vissza a lap tetejére

03 |vissza a lap tetejére

04 |vissza a lap tetejére

05 |vissza a lap tetejére

06 |vissza a lap tetejére

07 |vissza a lap tetejére

08 |vissza a lap tetejére

09 |vissza a lap tetejére

10 |vissza a lap tetejére

11 |vissza a lap tetejére

12 |vissza a lap tetejére

13 |vissza a lap tetejére

14 |vissza a lap tetejére

15 |vissza a lap tetejére

16 |vissza a lap tetejére

17 |vissza a lap tetejére

18 |vissza a lap tetejére

19 |vissza a lap tetejére

20 |vissza a lap tetejére

21 |vissza a lap tetejére

22 |vissza a lap tetejére

23 |vissza a lap tetejére

24 |vissza a lap tetejére

25 |vissza a lap tetejére

26 |vissza a lap tetejére

27 |vissza a lap tetejére

28 |vissza a lap tetejére

29 |vissza a lap tetejére

30 |vissza a lap tetejére

31 |vissza a lap tetejére


iNapló.hu | mindenNapiNapló | vissza a lap tetejére |kronológiai források