iNapló.hu | mindenNapiNapló / 1945 / július / napok:

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


1945. július

Összeállította: Hamvasi László (2019.)

Hónap elején a világháborúban győztes hatalmak, a Szu, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország, négy megszállási övezetre osztották Németországot. Július 3-án csehszlovák kormány nevében Vladimír Clementis külügyi államtitkár jegyzékben kérte fel az amerikai, a brit és a szovjet kormányt, hogy a közelgő potsdami értekezleten tűzzék napirendre a német és magyar kisebbség kitelepítésének kérdését. Még ezen a napon Szilárd Leó az USA elnökéhez eljuttatott petícióban kérte, hogy ne használják fel az atombombát a háborúban.

Július 5-én a Munkáspárt győzött az angliai választásokon. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kína elismerték a lengyel ideiglenes nemzeti egységkormányt. Ezután a napon az orosz és a lengyel kormány lakosságcsere egyezményt írtak alá.

Július 14-én a  szövetséges flotta megkezdte Japán bombázását.

Július 17-én nagy-britanniai alsóházi választásokon a Labour Party nyert többséget. A háborút megvívó, konzervatív párti Churchill helyét a munkáspárti Atlee foglalta el a miniszterelnöki székben. Ugyanezen a napon Truman, Sztálin és Churchill részvételével megkezdődött a potsdami konferencia.

Ezek után egy héttel később csehszlovák kormány határozatot hozott Szlovákia fokozott megsegítéséről, mindenekelőtt a közlekedés, az építésügy és a földművelés területén.

A hónap végéhez közel, július 28-án 14 ember halálát okozva bombázó repülőgép csapódott az Empire State Building-be.

Magyarországon az első jelentős esemény az igazságügy- miniszter rendelete az ÁVH elődjének a javára, hogy népügyészség minden nyomozást megszüntető határozatot, a népbíróság pedig minden felmentő ítéletet köteles megküldeni az illetékes PRO-nak.

Ugyanezen a napon háromszáz üzem feletti ellenőrzés került át a magyar hatóságokhoz ahogy július 6-án a szénbányák felügyeletét is átadták.

Július 12-én újra megrendezték a most három napig tartó Könyvnapot Budapesten. Rendeletre eltörlték valamennyi hivatalos okiratról a „Mi a vallása” rovatot is ebben a hónapban.

Július 10-én FKgP és az SZDP vezetői a két párt együttműködéséről folytattak megbeszélést. A PDP Elnöki Tanácsa nem fogadta el a párt elnöke, Teleki Géza gr. írásban benyújtott lemondását, és továbbra is bizalmat szavazott neki. Átalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány július 21-én.  

Július 10-ei napon a MÁVAG és a Weiss Manfréd Művek dolgozói munkaverseny-szerződést kötöttek, amelyhez később csatlakoztak a Diósgyőri Vasgyár dolgozói. Budapesten újraindult az autóbusz-közlekedés, az első járat július 2-án a Gellért tér és az Apponyi tér (Ferenciek tere) között közlekedett, ez után 9 nappal a Kiskörúton is megindult a menetrend szerinti villamos közlekedés. Ezután elkészült az első hajó a Ganz-hajógyárban a helyreállítások után, majd a hónap végén megindult háromnegyed év szünet után a rendszeres távolsági autóbusz közlekedés a fővárosból Kecskemét és Gyöngyös városokba, az Oktogon térről induló sárga MÁVAG autóbuszokkal, ahogy a Magyar Írók Szabad Szakszervezete első kongresszusán felvették a Magyar Írók Szövetsége nevet.

Kronológia

július 1. Az igazságügy-miniszter elrendeli, hogy a népügyészség minden nyomozást megszüntető határozatot, a népbíróság pedig minden felmentő ítéletet köteles megküldeni az illetékes PRO-nak.

július 2. Budapesten újraindul az autóbusz-közlekedés. Az első járat a Gellért tér és az Apponyi tér között közlekedik.

július 3. A csehszlovák kormány nevében Vladimír Clementis külügyi államtitkár jegyzékben kéri fel az amerikai, a brit és a szovjet kormányt, hogy a közelgő potsdami értekezleten tűzzék napirendre a német és magyar kisebbség kitelepítésének kérdését. A jegyzék szerint a kitelepítés 2-2,5 millió németet és kb. 400 ezer magyart érintene, miközben a magyarokkal kapcsolatban kilátásba helyezi, hogy egy részük kitelepítése lakosságcsere formájában is megvalósulhatna, mivel Magyarországról 345 ezer szlovák kíván áttelepülni Szlovákiába.

július 5. Az SZDP balszárnya és vezetősége élesen bírálja Valentiny Ágostont az Igazságügy-minisztérium hatáskörében felállítandó rendőrségről készített tervezetéért. — A miniszter ennek hatására a vezetőségi ülés után lemond tisztségéről; helyére a párt Ries Istvánt jelöli. A Munkáspárt győz az angliai választásokon.

július 6. A Vörös Hadsereg a szénbányák felügyeletét átadja a magyar hatóságoknak.

július 7. Révész Imre tiszántúli ref. püspök közbenjár Bereczky Albert lelkész, kultuszminisztériumi államtitkárnál a letartóztatott és internált lelkipásztorok ügyében. A Budapesti Népbíróság Béldy Alajos v. vezérezredes, a Levente-mozgalom országos parancsnoka ügyét tárgyalja. A háborús bűntett miatt kiszabott halálos ítéletet az NFt életfogytiglani fegyházra változtatja.A Szovjetunióban részleges amnesztiát hirdetnek.

július 9. A belügyminiszter elrendeli az egyesületek felülvizsgálatát. A romániai Conştanţában a szovjet hatóságok halálra ítélik Mikó Zoltán repülő vk. századost, az ellenállásban részt vett Görgey Arthur Egyetemi Zászlóalj v. parancsnokát, és Bondor Vilmos főhadnagyot. A nagyhatalmak megállapodnak Ausztria megszállási övezeteiről és Bécs közigazgatásáról.

július 10. A MÁVAG és a Weiss Manfréd Művek dolgozói munkaverseny-szerződést kötnek, amelyhez később csatlakoznak a Diósgyőri Vasgyár dolgozói. Az FKgP és az SZDP vezetői a két párt együttműködéséről folytatnak megbeszélést. A PDP Elnöki Tanácsa nem fogadja el a párt elnöke, Teleki Géza gr. írásban benyújtott lemondását, és továbbra is bizalmat szavaz neki.

július 12. Bp-en újra megrendezik a most három napig tartó Könyvnapot. Az alkalomra megjelenik 55 mű, valamennyi magyar szerzőtől. Budapesten megkezdődik az üzemi bizottságok első országos konferenciája.

július 15. Zöld Sándort (MKP) Farkas Mihály (MKP) váltja a BM politikai államtitkári tisztében; a rendőrség felügyeletét is ellátó Zöld leváltására azt követően kerül sor, hogy a minisztérium nem volt hajlandó információt adni a gyömrői gyilkosságok ügyében folytatott nyomozásról.

július 16. Az Új-Mexikó állambeli Los Alamos-i kutatólaboratóriumtól 500 km-re amerikai tudósok sikeres kísérleti atomrobbantást hajtanak végre plutóniumbombával.

július 17. Elnöki rendelettel Telepítési Hivatalt állítanak fel Prágában és Pozsonyban a „belső telepítések” végrehajtására. Potsdamban megkezdődik a világháborúban győztes nagyhatalmak vezetőinek értekezlete.

július 19. Az Országos Közoktatási Tanács és az Országos Felsőoktatási Tanács összevonásával megalakul az Országos Köznevelési Tanács; elnöke Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas egyetemi tanár.

július 21. Átalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány (INK); Faragho Gábort Rónai Sándor (SZDP) váltja fel a közellátásügyi tárca élén; Valentiny Ágoston (SZDP) helyett Ries István (SZDP) az igazságügy-miniszter, Vásáry István helyett Oltványi Imre (FKgP) a pénzügyminiszter. Megalakul az INgy mentelmi bizottsága; e napig a rendőrség nyolc képviselőt tartóztatott le. A potsdami értekezlet ötödik ülésén Sztálin kijelenti, hogy az 1938 előtt Németországhoz tartozó területeken, ahol lengyel közigazgatást vezettek be, már egyetlen német sem tartózkodik.

július 22. Révai József az SzN-ben közzétett cikkében kijelenti: „Reakciós az, aki antikommunista.”

július 23. A magyar kormány újabb szóbeli jegyzékben hívja fel a  Szövetséges Ellenőrző Bizottságok (SZEB) figyelmét a Csehszlovák Köztársaságból szlovák területen keresztül hazatérő magyar zsidó deportáltak bántalmazására és üldözésére.

július 27. A PDP elnöki tanácsa az ismét lemondó Teleki Géza gr. helyett Szent-Iványi Sándor teológust, az unitárius egyház püspökét, addigi ügyvezető elnököt választja a párt elnökévé. Amerikai katonák Pajtás Ernő ezredes, a Koronaőrség v. parancsnoka útmutatása alapján Mattsee mellett kiássák, és Augsburgba viszik a Szent Koronát és a koronázási ékszereket. — Onnan utóbb, Frankfurton keresztül, az USA-beli Fort Knoxba szállítják.

július 28. Nagy-Britanniában megalakul a munkáspárti Clement Attlee kormánya.

július 29. Megalakul a Független Ifjúsági Szövetség, az FKgP ifjúsági szervezete.

július 31. E hónap folyamán a Magyar Írók Szabad Szakszervezete első kongresszusán felveszi a Magyar Írók Szövetsége nevet. A szövetség elnöke a szovjet emigrációból hazatért Gergely Sándor, főtitkára Barabás Tibor, mindketten kommunisták. Az Elnöki Tanács tagjai: Gellért Oszkár, Kárpáti Aurél, Illyés Gyula, Kassák Lajos, Tamási Lajos, Zilahy Lajos.

Felhasznált forrás: Magyar kronológia 1918-2000


Napra pontos gyűjtések

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


01 |vissza a lap tetejére

02 |vissza a lap tetejére

03 |vissza a lap tetejére

04 |vissza a lap tetejére

05 |vissza a lap tetejére

06 |vissza a lap tetejére

07 |vissza a lap tetejére

08 |vissza a lap tetejére

09 |vissza a lap tetejére

10 |vissza a lap tetejére

11 |vissza a lap tetejére

12 |vissza a lap tetejére

13 |vissza a lap tetejére

14 |vissza a lap tetejére

15 |vissza a lap tetejére

16 |vissza a lap tetejére

17 |vissza a lap tetejére

18 |vissza a lap tetejére

19 |vissza a lap tetejére

20 |vissza a lap tetejére

21 |vissza a lap tetejére

22 |vissza a lap tetejére

23 |vissza a lap tetejére

24 |vissza a lap tetejére

25 |vissza a lap tetejére

26 |vissza a lap tetejére

27 |vissza a lap tetejére

28 |vissza a lap tetejére

29 |vissza a lap tetejére

30 |vissza a lap tetejére

31 |vissza a lap tetejére


iNapló.hu | mindenNapiNapló | vissza a lap tetejére |kronológiai források