iNapló.hu | mindenNapiNapló / 1948 / december / napok:

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


1948. december

Összeállította: Kovács Marcell (2018.)

1948 decembere igen csak feszült hónapnak volt mondható a különböző egyházak számára a magyarokat érintően. Rögtön a hónap első napján, Romániában rendeletileg megszüntetik a görög-katolikus egyházat, a hívőket pedig állítólagos önkéntességgel az ortodox egyházba olvasztják be.

A hónap során több egyezmény is aláírásra kerül a kormány és hazai egyházak között, először az evangélikus egyház által föntartott oktatási intézmények számát limitálják, később pedig a római katolikus papság kongruájának 15%-os csökkentéséről születik rendelkezés.

Ez utóbbi vezetett a felettébb nagy port kavaró eseményekhez, melyek Mindszenty József esztergomi érsek letartóztásában csúcsosodtak ki. Az egyházi méltóság többször is fölemelte a hangját a katolikus egyház védelmében a szisztematikus támadás ellen amelynek a kommunista vezetés alávetette. Kortársai és kollégái sürgetésére sem volt hajlandó lemondani tisztségéről. Végül kérte a főpásztorokat, hogy ne írják alá ez egyességet a kormánnyal, inkább áldozzák föl az állami támogatást minthogy a függetlenségüket. Napokkal később az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) házkutatást végez az eszetrgomi prímási palotában, majd letartóztatja az érseket több vádpont (köztük hűtlenség és valuta-üzérkedés) gyanújával. Mindszenty érsek pedig csak egy a számos egyházi figura közül akit hivatala elhagyására kényszerítenek.

Belpolitikai ügyekben érdemes megemlítenünk, hogy december 10-én lemond az alig másfél éve hatalmon lévő Dinnyés-kormány és helyére a túlnyomorészt kommunista politikusokból álló Dobi-kormány lép élén Dobi István miniszterelnökkel.Nemegész egy héttel később további 12, a Független Kisgazda Pártot képviselő politikus mond le a partlamenti mandátumáról.

Úgy szint említésre méltó, hogy ebben a hónapban zárult le az úgynevezett MAORT-per, melynek lényege az amerikai Standard Oil egyik leányvállalatának, a MOART-nak, a jogtalan államosítása volt a célja. Egy koncepciós pert követően Papp Simonvolt vezérigazgatót halálra, több magas rangú cégtisztviselőt pedig több évi börtönbüntetésre ítéltek.

Fölállításra kerül számos új szervezet, köztük az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatalt, melynek feladata az ipar munkaerővel való ellátása központilag irányítva,  megkezdik az oktatást az újon létrehozott Honvéd Petőfi Akadémián, valamint megalakul a Magyar Jogászszövetség Ries István újonan kinevezett igazságügyi miniszter elnöksége alatt.

Magyar vonatkozású külpolitikai események is lezajlottak ez év decemberében. Például, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) III. közgyűlése elfogadja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatat és mint a szovjet blokk minden más nemzete, Magyarország is tartózkodott a szavazásnál.

Ezen felül ekkorra tehető a magyar–szlovák lakosságcsere lezáródása melynek során több tízezer nemzetiségi személy költözött át anyaországába, miután a II. világháború területi módosításaival a határ rossz oldalára kerültek.

Kulturális szinten is találunk említésre méltó eseményeket. A korábban említett oktatási fejlemények mellett, december 24-én a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendeletben tiltja meg az általános iskolai tanulóknak, hogy iskolán kívül működő egyesületekbe és társulatokba jelentkezzenek.

Ennél pozitívabb fejleménynek mondható a magyar nyelvű Új Szó című hetilap létrejötte Pozsonyban; vagy Bán Frigyes Talpalatnyi föld című filmjének bemutatása melynek középpontjában egy az 1930-as években élő paraszt család áll.

Napi események:

december 1. - Romániában - miután október 3-án a mintegy 1,6 millió görögkatolikus "önként visszatért" az ortodox egyházba - rendeletileg feloszlatják a görögkatolikus egyházat, híveit lényegében beolvasztják a görögkeletibe.

december 3. - Felállítják az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatalt, amely központilag irányítja az ipar munkaerővel való ellátását.
december 4. - A külföldön tartózkodó Nyárádi Miklós (FKgP) pénzügyminiszter írásban lemond megbízatásáról, és bejelenti, hogy nem tér haza.
december 6. - Véget ér a Mária-év; a különböző egyházi ünnepségeken és zarándoklatokon 4,6 millió hívő vett részt országszerte.
december 7.- Kivégzik Csornoky Viktort.

A kormány és az izraelita felekezet megállapodást ír alá az egyház működésének és állami támogatásának feltételeiről.

december 8. - Mindszenty József esztergomi érsek fogadja Szekfű Gyulát, Cavallier Józsefet és Kodály Zoltánt; a küldöttség tagjai a bíboros önkéntes visszavonulását kérik.

A Magyarországi Evangélikus Egyház Egyetemes Zsinata nagy szótöbbséggel elfogadja az állammal kötendő, 9 pontból álló egyezményt, és felhatalmazást ad annak aláírására.

Bukarestben is ratifikálják a magyar–román vízumegyezményt; az egyezmény szerint a diplomáciai és szolgálati természetű utazások esetén is szükséges román beutazási vízum. A kettősbirtokos gazdák a következő év tavaszán és őszén még használhatják a kijelölt határátkelőhelyeket.

Létrejön a Nemzetközi Ruhr Hatóság.

december 9. - A MAORT-perben a Budapesti Népbíróság Különtanácsa „a demokratikus államrend megdöntésére irányuló bűncselekmény” miatt Papp Simon volt vezérigazgatót halálra, Ábel Bódog igazgatót 15 évi fegyházra, Binder Béla termelési főmérnököt 4 évi börtönre ítéli.
A Budapesti Népbíróság 6 évi börtönre ítéli Varga Remig kispesti plébánost.

Határozatot hoznak Kohóipari Központ és Nehézipari Központ létrehozásáról.

Albániában letartóztatják Koçi Xoxe volt belügyminisztert, Pandi Kristót és a „titoista klikk” más tagjait.

A népirtás bűntettéről szóló egyezmény aláírása.

december 10. - Lemond a Dinnyés-kormány. A köztársasági elnök a volt kisgazda Dobi Istvánt nevezi ki miniszterelnökké, aki többségében kommunista politikusokból alakít új kormányt. Miniszterelnök-helyettes és államminiszter Rákosi Mátyás, államminiszter Erdei Ferenc, belügy Kádár János, külügy Rajk László, pénzügy Gerő Ernő, honvédelem Farkas Mihály, igazságügy Ries István, közlekedésügy Gerő Ernő, földművelésügy Csala István, iparügy Kossa István, kereskedelem- és szövetkezetügy Rónai Sándor, építés- és közmunkaügy Darvas József, népjólét Olt Károly, vallás- és közoktatásügy Ortutay Gyula.

Kolozsvárott megkezdi háromnapos tanácskozását a Magyar Népi Szövetség IV. (egyben utolsó) kongresszusa.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete III. közgyűlése elfogadja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatat. A szavazásnál a szovjet blokk országai tartózkodnak.

december 11. - Farkas Mihály honvédelmi miniszter Folba János vezéresperest felmenti a római katolikus tábori lelkészet vezetése alól.

december 12. - Megkezdődik az oktatás a Honvéd Petőfi Akadémián.

Bukarestben határozatot hoznak a nemzetiségi kérdésről. Ebben a dokumentumban fogalmazzák meg először azt a tételt, hogy a nemzetiségi/kisebbségi kérdést „mindig alá kell rendelni a munkásosztály fő feladatának”.

Kolozsvárott megnyílik az Állami Magyar Népopera.

december 14. - Dobi István újonnan kinevezett miniszterelnök a kormányprogramot ismertető parlamenti beszédében kijelenti: „A magyarországi reakció elsősorban Mindszenty bíboros fekete zászlaja alá gyülekezik.”

Az evangélikus egyház részéről Turóczy Zoltán püspök és Mády Zoltán helyettes egyetemes felügyelő aláírja az állammal kötött megállapodást. Az egyház egy gimnáziumot és egy teológiai főiskolát tarthat fenn, lelkészei állami illetményt kapnak.

december 15. - Lengyelországban a december 15-21-ei pártkongresszuson a Lengyel Szocialista Pártot beolvasztják a kommunista Lengyel Munkáspártba, s megalakul a Lengyel Egyesült Munkáspárt. Radikálisan megtisztítva formálisan fennmarad a Néppárt (parasztpárt) és a Demokrata Párt.

Pozsonyban megjelenik az Új Szó, „a csehszlovákiai magyar dolgozók hetilapja” első száma; főszerkesztő Lőrincz Gyula.

december 16. - Lemond mandátumáról az Független Kisgazda Párt 12 országgyűlési képviselője.

A katolikus püspökkari konferencián Mindszenty József bíboros érsek arra kéri a főpásztorokat, hogy bebörtönzése esetén se írják alá az egyházra kényszeríteni próbált megegyezést; inkább mondjanak le az államsegélyről és bízzanak a nép támogatásában.

december 18. - Közzéteszik a 14 000/1948. sz. kormányrendeletet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezéséről és működésük szabályozásáról.

Megalakul a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége (DÉFOSZ). Elnökké Dobi Istvánt választják.

A bajorországi Weilheimből a portugáliaiai Estorilba költözik Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója.

Szófiaban összeül a Bolgár Munkáspárt V. kongresszusa. A párt felveszi a Bolgár Kommunista Párt (BKP) nevet. A párt főtitkárává Georgi Dimitrovot választják.

december 19. - Megalakul a Magyar Jogászszövetség; elnök Ries István.

december 20. - Az ENSZ elfogadja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
december 21. - Kivégzik Dési Dregán Miklós és Gál György cipészt, Gáncsos Zoltán műszerészt, Hajgató Lajos alkalmi munkást és Tuboly Miklós BSZKRT-kocsivezetőt, volt nyilas pártszolgálatosokat.

Lengyelországban a (kommunista) Lengyel Munkáspárt kongresszusának utolsó napján beolvasztják a Lengyel Szocialista Pártot; megalakul a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP). Az új párt főtitkára Bolesław Bierut.

december 22. - Gyakorlatilag véget ér a magyar–szlovák lakosságcsere végrehajtása, noha néhány áttelepülő még 1949 tavaszán is érkezik Csehszlovákiából Magyarország. — A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság adatai szerint a lakosságcsere keretén belül és azzal párhuzamosan összesen 89 660 magyar települt át; Magyarországról ezzel szemben 71 787 szlovák települt át Csehszlovákiába. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság adatai szerint a Csehszlovákiából kitelepített magyarok száma 87 839, a Magyarországról Csehszlovákiába áttelepült szlovákoké pedig 71 215.  A szlovákiai magyar nyelvterület népcsere által leginkább sújtott régiója a Felső-Csallóköz, Mátyusföld, a Garam mente és Gömör egyes települései.

december 23. - Az Államvédelmi Hatóság házkutatást tart az esztergomi prímási palotában; a pincében elásva és fémtokba rejtve „megtalálják” a bíboros több száz iratot tartalmazó „titkos irattárát”.

Bemutatják Bán Frigyes Talpalatnyi föld című filmjét.

Tokióban kivégzik a japán háborús főbűnösök perében halálra ítélt Todzso Hideki volt miniszterelnököt és hat társát.

december 24. - A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete az általános iskolai tanulóknak megtiltja, hogy iskolán kívül működő egyesületekbe és társulatokba jelentkezzenek.

Kivégzik Réti János ápolót és Sebesta István volt őrmestert, a nyilas párt egykori tagjait.

december 26. - Karácsony másodnapján az Államvédelmi Hatóság hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával letartóztatja Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érseket, és Budapestre, az Andrássy út 60. szám alatti államvédelmi központba hurcolja őt. A bíboros érsek ezt megelőzően világszerte híressé vált levelet ír, amelyet letartóztatása esetére előre megfogalmazott: „Nem vettem részt semmiféle összeesküvésben. Nem mondok le érseki tisztemről. Nincs vallanivalóm és semmit sem írok alá. Ha mégis megtenném, az csak az emberi test gyengeségének következménye s azt eleve semmisnek nyilvánítom.”
december 27. - Kádár János belügyminiszter magához rendeli, és lemondásra szólítja fel Grősz József kalocsai érseket.
december 28. - Czapik Gyula egri érsek és Ortutay Gyula kultuszminiszter aláírja a római katolikus papság kongruájának 15%-os csökkentéséről szóló megállapodást.

Kivégzik Kőfalvi János volt őrmestert, aki háborús bűnöket követett el.

december 29. - Kádár János belügyminiszter tájékoztatást ad a Mindszenty József bíboros ügyében folytatott nyomozásról; a hivatalos jelentés szerint az érsek „az eléje tárt terhelő adatok súlya alatt beismerő vallomást tett”.
Mindszenty József esztergomi érsek akadályoztatása miatt a főegyházmegye vezetését Drahos János általános érseki helytartó veszi át.
december 30. - Megindul az áramszolgáltatás a hároméves terv keretében villamosított 250. faluban, Vác-hartyánban (Pest-Pilis-Solt-Kiskun).

A Bíborosok Szent Kollégiumaának dékánja ünnepélyesen tiltakozik Mindszenty József bíboros letartóztatása miatt.

Felállítják a Katonai Főtörvényszéket.

Újjáalakul az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE); elnök Szűcs József, ügyvezető elnök Bächer-Bodrogh Pál.

december 31. - Tűzszünettel ér véget a Kasmír hovatartozásáért vívott első indiai–pakisztáni háború. A térséget az aktuális frontvonal mentén kettéosztják Pakisztán és India között, de Pakisztán nem tesz le Kasmír teljes bekebelezéséről.


Napra pontos gyűjtések

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


01 |vissza a lap tetejére

Alfred Mosher Butts bejegyeztette szabadalmát a Scrabble nevű játékra.


02 |vissza a lap tetejére

03 |vissza a lap tetejére

04 |vissza a lap tetejére

05 |vissza a lap tetejére

06 |vissza a lap tetejére

07 |vissza a lap tetejére

08 |vissza a lap tetejére

09 |vissza a lap tetejére

10 |vissza a lap tetejére

11 |vissza a lap tetejére

12 |vissza a lap tetejére

13 |vissza a lap tetejére

14 |vissza a lap tetejére

15 |vissza a lap tetejére

16 |vissza a lap tetejére

17 |vissza a lap tetejére

18 |vissza a lap tetejére

19 |vissza a lap tetejére

20 |vissza a lap tetejére

21 |vissza a lap tetejére

22 |vissza a lap tetejére

23 |vissza a lap tetejére

24 |vissza a lap tetejére

25 |vissza a lap tetejére

26 |vissza a lap tetejére

27 |vissza a lap tetejére

28 |vissza a lap tetejére

29 |vissza a lap tetejére

30 |vissza a lap tetejére

31 |vissza a lap tetejére


iNapló.hu | mindenNapiNapló | vissza a lap tetejére |kronológiai források