iNapló.hu | mindenNapiNapló / 1946 / szeptember / napok:

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


1946. szeptember

Összeállította: Kovács Zsolt (2019.)

1946 szeptember elsején Görögországban népszavazás útján 70%-os többséggel a monarchia megtartása mellett döntöttek. A hónap 27-én II. György király visszatért Görögországba.

Harmadikán Harry S. Truman amerikai elnök jóváhagyta a "Operation Paperclip" műveletet, melynek során katonai hírszerzési ügynökök több mint 1600 német technikust, mérnököt és tudóst szöktettek az Egyesült Államokba azzal a céllal, hogy ezek a szakemberek ne kerüljenek a Szovjetúnióba.

A hónap ötödikén a párizsi békekonferencia román területi és politikai bizottsága elutasította az augusztus végén előterjesztett magyar területigényeket, amellett határozva, hogy az 1938 előtti határokat kell visszaállítani. Másnap a magyar területi és politikai bizottság elkezdte megtárgyalni a csehszlovák módosító indítványokat.

Nyolcadikán Bulgáriában kerül sor népszavazásra az államformáról, ahol a többség a köztársaság mellett dönt. A monarchia eltörlésével olaszországi száműzetésbe kényszerítették a kilenc éves II. Simeon cárt és édesanyját, Johanna cárnét. Egy héttel később kikiáltották a népköztársaságot Vaszil Kolarov elnökségével.

A hónap 10-én Anjezë Gonxhe Bojaxhiu nővér egy Darjeelingbe tartó vonatútja során ráébredt küldetésére. Ez a fordulópont vezette arra, hogy a kalkuttai szegények között szolgáljon tovább, Teréz anyaként híresülve el a világ számára.

A hónap közepén az olasz autógyártó Enzo Ferrari maranellói gyárában megalkotta az első V12-es motorblokkját, ami végül megalapozta a helyét vezető sportautó gyártóként. Ezekben a napokban vette kezdetét a televíziókészülékek sorozatgyártása is. Előtte az Egyesült Államokban csupán 5000 készülék volt fellelhető, ez a szám az elkövetkező években rohamosan nőtt sokszorosára.

18-án a varsói gettóban megtalálták a Ringelblum archívum néven is ismert feljegyzésgyűjteményt, amit egy Dr. Emanuel Ringelblum zsidó történész vezette csoport állított össze és rejtett el, hogy megőrízze az utókornak a német megszállás alatti élet körülményeit a gettóban.

Az azt követő napon Winston Churchill volt brit miniszterelnök a Zürichben mondott beszédet, egy “Európai Egyesült Államok” megalkotását szorgalmazva, ami későbbiekben az Európai Gazdasági Közösség formájában indult útnak a megvalósulás felé.

Szeptember 20-án megrendezésre került a legelső cannes-i filmfesztivál.

Egy 28-án tartott frankfurti sajtókonferencián Dwight D. Eisenhower amerikai tábornok és későbbi elnök kifejtette véleményét, miszerint a nukleáris fegyvereket be kéne tiltani, mondván, hogy az atombomba betiltása a háború betiltását jelentené, és eljött az ideje, hogy az emberiség elég intelligens legyen véget vetni a háborúzásnak.

A hónap végével kihirdették a nürnbergi per fő vádlottjainak ítéletét. A náci rezsim 21 vádlottjából hármat felmentettek, tizenkettőt kötél általi halálra, hetet letöltendő börtönbüntetésre ítéltek

Kronológia

szeptember 1. - Amerikai–magyar külön megállapodást írnak alá a magyarországi németek kitelepítésének folytatásáról. Az USA 1947. április 1-jéig újabb 90 ezer német befogadását vállalja megszállási övezetébe. Távozik tisztéből Vörös János vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkarfőnöke. Tóth Aladárt nevezik ki az Operaház új igazgatójává. A Görögországban tartott népszavazás 70%-os többséggel a monarchia mellett dönt.

szeptember 1–5. - Nagy Ferenc miniszterelnök Párizsban részt vesz a békekonferencia ülésén.

szeptember 4. - XII. Pius pápa Bánáss László apostoli kormányzót veszprémi püspökké nevezi ki.

szeptember 5. - A békekonferencia román területi és politikai bizottsága 10 szavazattal két tartózkodás mellett elutasítja a magyar területi igényeket, és úgy határoz, hogy a két ország között is az 1938 előtt érvényes határokat kell visszaállítani. Párizsban a csehszlovák és magyar küldöttség eredménytelen tárgyalásokat folytat a lakosságcsere végrehajtásának lehetőségéről. A csehszlovák fél az áttelepítendő háborús bűnösök számának csökkentése fejében a magyarországi szlovákok számára újabb 1 hónapos jelentkezési lehetőséget kér, és a népcsere 30 napon belüli megkezdését igényli, ellenkező esetben az áttelepítésre jelöltek egyoldalú kitoloncolását helyezi kilátásba. A magyar fél ultimátumnak minősíti a csehszlovák javaslatot, és a népcsere megindítását a vitás kérdések, főként a „háborús bűnösök” kérdésének rendezésétől teszi függővé.

szeptember 6. - A párizsi békekonferencia magyar területi és politikai bizottsága megkezdi a csehszlovák módosító indítványok tárgyalását. Csehszlovákia a pozsonyi hídfő kiszélesítése céljából öt falu (Bezenye, Dunacsún, Horvátjárfalu, Oroszvár és Rajka) átadását követeli; az öt községben 6 688 magyar, 1931 horvát és 291 német lakos él. Juraj Slávik washingtoni csehszlovák követ érvelése szerint a 150 négyzetkilométer nagyságú terület elengedhetetlenül szükséges Pozsony városának és kikötőjének fejlesztéséhez. A bizottság meghallgatja Sebestyén Pál magyar küldöttet is, aki abszurd helyzetnek nevezi, hogy miközben Csehszlovákia 200 000 magyar kitoloncolását követeli, újabb magyar területekre tart igényt.

szeptember 6. - Az amerikai külügyminiszter Stuttgartban kijelenti, hogy „egész Németország területén át kell adni a német népnek a fő felelősséget azért, hogy megfelelő biztosítékok mellett saját ügyeit intézze”.

szeptember 7. - A budapesti Városi Színházban megrendezik a magyar népfőiskolások első országos találkozóját, valamint az újjászervezett Gyöngyösbokréta-mozgalom gálaestjét. Megindul a Fórum c. folyóirat. A folyóiratot Darvas József, Lukács György és Ortutay Gyula szerkeszti. A fővárosi villamosokon bevezetik a vonaljegyet. Ára 60 fillér, csúcsforgalomban azonban nem váltható. Budapesten megkezdődnek az Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) és a Magyar Parasztszövetséggel által szervezett parasztnapok.

szeptember 8. - A parasztnapok központi rendezvényeként a Hősök terén félmilliós nagygyűlést tartanak, amelyen Nagy Ferenc miniszterelnök mond beszédet, és követeli a parasztszövetségek szakszervezetekkel egyenrangú elismerését. Máriapócson negyedmillió zarándok vesz részt a kegykép könnyezésének 250. és a magyarországi görög katolikus unió 300. évfordulójának ünnepségein. A Bulgáriában tartott népszavazáson a döntő többség a köztársasági államformára szavaz.

szeptember 9. - A Vörös Hadsereg katonai bírósága „a fasiszta Bakony-brigád diverziós terrorista tevékenységét” és egyes cserkészvezetők ügyét tárgyalja a Conti utcai börtönben. A vád szerint a „brigáddal” kapcsolatban álló cserkészraj tagjai júniusban a Kamraerdőben agyonlőttek egy szovjet őrmestert. A perben szovjetellenes szervezkedés, partizántevékenység, egy szovjet katona meggyilkolása, röpcédulák terjesztése miatt halálra ítélik Unden Miklós és Ditzl Károly egyetemi cserkészvezetőt, valamint Tasch Ferenc gimnáziumi tanulót. Botfalvy György hadnagyot, Olofsson Placid bencés hittanárt és Vágh József jezsuita szerzetest 8 évi, Kölley György papnövendéket 7 évi, szovjet munkatáborban letöltendő kényszermunkára ítélik. Pregitzer Ferenc építőmestert, Pregitzer Ernő és Hódi Dezső gimnáziumi tanulót, Tittel Oszkárt, Kerényi Lászlót, Pucher Jánost, Parti Györgyöt, Wimpfen Siegfried gr. földbirtokost 7–25 évi kényszermunkára ítélik. — Fehér András a fogságban meghal.

szeptember 10. - A párizsi békekonferencia magyar területi és politikai bizottságának ülésén Vladimír Clementis csehszlovák külügyminiszter hivatalosan is előterjeszti „a pozsonyi hídfő kiszélesítésére” vonatkozó csehszlovák indítványt. A Vörös Hadsereg katonai bírósága megkezdi Kiss Szaléz ferences szerzetes és a vele együtt letartóztatott gyöngyösi és hatvani fiatalok ügyének tárgyalását.

szeptember 12. - Az Nemzetgyűlésben a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP), a magyarországi Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Polgári Demokrata Párt (PDP) képviselői 121:59 arányban leszavazzák Rajk László belügyminiszternek egy interpellációra adott válaszát; az FKgP Politikai Bizottság (PB) kérésére a miniszter a helyén marad.

szeptember 13. - Magyarországot felveszik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetében.

szeptember 14. - Kiss Szalézt, Kizmann Ottót, Bodnár Lászlót és ifj. Kiss Sándort halálra,1 a többi vádlottat 7–10 évi, szovjet munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélik.

szeptember 15. - Bulgáriában lemondatják és emigrációba kényszerítik a kiskorú II. Szimeon cárt, és kikiáltják a népköztársaságot melynek elnöke Vaszil Kolarov.

szeptember 16. - A párizsi békekonferencia magyar területi és politikai bizottságában Vladimír Clementis csehszlovák külügyi államtitkár felszólalásával megkezdődik a 200 000 magyar egyoldalú kitelepítésének engedélyezésére előterjesztett csehszlovák indítvány vitája. Clementis „a csehszlovákiai magyar kisebbség kérdésének végleges megoldása céljából” a kitelepítésen kívül lehetetlennek minősít minden más megoldást, s elfogadhatatlannak bármiféle kisebbségvédelmi politikát.

szeptember 18. - A békekonferencia magyar területi és politikai bizottságának ülésén Szegedy-Maszák Aladár washingtoni magyar követ az egyoldalú kitelepítést szorgalmazó csehszlovák indítvány elutasítását kéri. Érvelése szerint annak elfogadása igen veszélyes precedenst teremtene; hangsúlyozza: ha Csehszlovákia meg akar szabadulni a magyar kisebbségtől, mondjon le az általa lakott területről is.

Kivégezik Zsíros Mihály rákosszentmihályi szabómestert, a pestszentimrei nyilasok egyik volt vezetőjét, aki zsidók meggyilkolásában vett részt. Jugoszláviában letartóztatják Alojzije Stepinac zágrábi érseket.

szeptember 19. - Az új pénz védelmében a Közellátásügyi Minisztérium rendelete megállapítja, hogy a hatósági maximális ár egyben minimális ár is. Winston Churchill volt brit miniszterelnök a Zürichi Egyetemen mondott beszédében az „Európai Egyesült Államok” megalakítását szorgalmazza.

szeptember 20. - A békekonferencián Walter Bedell Smith tábornok, az USA képviselője bejelenti, hogy kormánya számára a magyar kisebbség egyoldalú kényszerkitelepítése elfogadhatatlan, s a kérdésnek az albizottság elé utalását javasolja. Ezzel szemben Andrej Visinszkij szovjet külügyminiszter-helyettes támogatásáról biztosítja, és igazságosnak minősíti a csehszlovák álláspontot, egyben értetlenségét fejezi ki amiatt, hogy Magyarország elutasítja 200 000 szlovákiai magyar befogadását. Érvelését azzal támasztja alá, hogy a magyarországi németek kitelepítése után „bőven jut hely” a csehszlovákiai magyarok számára. A Magyar Kommunista Párt (MKP) és az Szociáldemokrata Párt (SZDP) összekötő bizottságának ülése együttes harcot hirdet a reakció ellen. Az MKP központi vezetése felhívást ad ki falujáró mozgalom szervezésére, hogy a „felvilágosító propaganda” révén vidéken is kiterjessze befolyását.

szeptember 23. - A Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) képviselői elveszik a Notre Dame szerzetesnők Bástya u. 11. sz. alatti budapesti leánykollégiumát.

szeptember 24. - Sztálin szerint „jelenleg nem fenyeget új háború”. Kijelenti, hogy feltétel nélkül hisz a nyugati hatalmakkal való „barátságos és tartós együttműködés lehetőségében”, s hogy meggyőződése szerint „a kommunizmus egy országban is megvalósítható, különösen ha az ország a Szovjetunió”.

szeptember 25. - Jugoszlávia felveszi a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal.

A kormány a négy nagyhatalom külügyminisztereitől ismét kéri a Romániában CASBI-zár alatt lévő magyar javak felszabadítását.

szeptember 26. - A békekonferencia magyar területi és politikai bizottsága által kiküldött albizottság elvben elfogadja, hogy Magyarország területet engedjen át Csehszlovákiának.

szeptember 27. -Rajk László belügyminiszter jóváhagyja a Cserkészfiúk Szövetsége alapszabályát.

szeptember 27. - Hazatér Görögországba II. György király; polgárháború kezdődik a kommunisták vezette partizánok és a királyi csapatok között.

szeptember 28. - A magyar területi és politikai bizottság albizottsága 4 igen szavazattal és 1 tartózkodással 3 községre (Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún) korlátozva elfogadja a pozsonyi hídfő kiszélesítésére vonatkozó csehszlovák követelést. A tartózkodó A. T. Stirling ausztrál delegátus szerint Csehszlovákiának valahol másutt azonos értékű területet kellene felajánlania Magyarország számára.

A gazdasági rendészet integrálódik az Államvédelmi Hatóság (ÁVO) szervezetébe. A Parlamentben megkezdődik az Magyar Kommunista Párt (MKP) III. kongresszusa.

szeptember 29. - Párizsban a magyar és csehszlovák békeküldöttség a magyar területi és politikai bizottság csehszlovák igényeket vizsgáló albizottságának kezdeményezésére közvetlen tárgyalást folytat a magyar lakosság egyoldalú kitelepítésére vonatkozó csehszlovák indítványról. A magyar delegáció a transzfert határmódosításhoz köti, azzal, hogy bizonyos számú magyart hajlandó átvenni az érintett terület lakosságán felül is, a Csehszlovákiában maradók pedig visszakapnák emberi jogaikat. Miután a csehszlovák fél elutasítja a Magyarország javára történő határmódosítás lehetőségét, a kétoldalú megbeszélés eredmény nélkül zárult. A brit küldöttség, ezzel párhuzamosan, a transzfer részleges megvalósítására, illetőleg területcsere útján Magarország területi kompenzálására vonatkozó, nem hivatalos kompromisszumos javaslatot nyújt át mindkét fél számára. Ez Csehszlovákia javára Rozsnyótól és Kassától délre 510 négyzetkilométernyi, 20 000 lakosú, míg Magyarország javára Párkány térségében, Gömörben, valamint a Bodrogközben 1130 négyzetkilométernyi, 78 000 lakosú terület átadását javasolja. Megkezdődik az Magyar Kommunista Párt (MKP) III. kongresszusa. A küldöttek száma: 386 szavazati jogú, 134 tanácskozási jogú.

Felhasznált forrás: Magyar kronológia 1918-2000


Napra pontos gyűjtések

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


01 |vissza a lap tetejére

02 |vissza a lap tetejére

03 |vissza a lap tetejére

04 |vissza a lap tetejére

05 |vissza a lap tetejére

06 |vissza a lap tetejére

07 |vissza a lap tetejére

08 |vissza a lap tetejére

09 |vissza a lap tetejére

10 |vissza a lap tetejére

11 |vissza a lap tetejére

12 |vissza a lap tetejére

13 |vissza a lap tetejére

14 |vissza a lap tetejére

15 |vissza a lap tetejére

16 |vissza a lap tetejére

17 |vissza a lap tetejére

18 |vissza a lap tetejére

19 |vissza a lap tetejére

20 |vissza a lap tetejére

21 |vissza a lap tetejére

22 |vissza a lap tetejére

23 |vissza a lap tetejére

24 |vissza a lap tetejére

25 |vissza a lap tetejére

26 |vissza a lap tetejére

27 |vissza a lap tetejére

28 |vissza a lap tetejére

29 |vissza a lap tetejére

30 |vissza a lap tetejére

31 |vissza a lap tetejére


iNapló.hu | mindenNapiNapló | vissza a lap tetejére |kronológiai források