iNapló.hu | mindenNapiNapló / 1945 / május / napok:

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


1945. május

Összeállította: Iványi Domokos (2019.)

Magyarországon 1945. májusa az újjáépítés és visszarendeződés jegyében telik. Rögtön május 1-én újraindul a Magyar Nemzet Hegedüs Gyula vezetésével, új évfolyamszámozással, de a régi szerkesztőség közreműködésével.

Ezzel egy napon a Magyar Rádió két hullámsávon, utcai hangszórókon keresztül kezdi meg adását, a háború vége óta pedig első ízben mérnek sört ezen a napon Budapesten. 13-ára már a közvilágítást is visszakapcsolják a fővárosban, rá egy napra újraindul Supka Géza vezetésével a Világ, a PDP napilapja, majd nem sokkal később feloldják a rádiókészülékek szovjet hatóságok által elrendelt zárlatát is. A hónap végére a nyilasok által kivégzett Bajcsy-Zsilinszky Endre temetése is megtörténik.

Az újjáépítés mellett a térségben a szovjet befolyás növekedésének jelei, bár alig láthatóan, de szintén elkezdenek kibontakozni. 10-én megjelenik az Ideiglenes Nemzeti Kormány április 23-án elfogadott rendelete az államrendőrség felállításáról (majdani ÁVH); a késedelem oka, hogy a kormány néhány tagja kifogásolta a kommunista párt túlzott befolyását a szerveződő rendőrségre. A Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya a Bajza utca 52. sz. alatti épületbe költözik; az Andrássy út 60. a Bp-i Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályának székhelye marad.

Pár nappal ez után a Fővárosi Törvényhatósági Bizottság is megtartja első ülését, az MKP-s Vas Zoltánnal, aki Budapest polgármestere lesz. 23-án az iparügyi miniszter rendelete szerint minden 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató üzemben létre kell hozni az üzemi bizottságokat, a hónap végén pedig a Vígszínház bemutatja Makszim Gorkij Éjjeli menedékhely c. drámáját, az első szovjet darabot a háború utáni magyar színpadokon.

A hónap utolsó, jelentős, magyarokat érintő eseménysorozata a határon túli magyar lakta területeken történő atrocitások növekedése. A hónap elején a kolozsvári Mátyás-szoborról az éjszaka folyamán eltüntetik a magyar feliratot. Pozsonyban és Nyitra térségében megkezdődik a magyar és németajkú lakosság internálása és kitelepítése. Az erre vonatkozó katonai utasításokat Edvard Beneš ideiglenes csehszlovák elnök rádióbeszédében is megerősíti. „Népünk már nem élhet németekkel és magyarokkal közös hazában.”

A nemzetközi vizeken is már az európai háború végnapjai folynak. Bár elsején még megalakul Karl Dönitz vezetésével a Harmadik Birodalom utolsó kormánya. rögtön 2-án megtörténik Berlin kapitulációja. Ekkor készül el az a később ikonikussá vált szovjet propaganda fotó, melyen katonáik tűzik ki a vörös zászlót a Birodalmi Kancellária épületére.

Az amerikai hadsereg sem tétlen. Rögtön a hónap elején csapataik kiszabadítják a német fogságban levő Horthy Miklóst, rá pár napra  foglyul ejtik Szálasi Ferencet és kíséretének tagjait, valamint felszabadítják a mauthauseni koncentrációs tábort. Ezekben a napokban  a Brenner-hágóban találkoznak a Németországból, valamint az Olaszországból előrenyomuló szövetséges csapatok. Ezzel Németország területén befejeződnek a nagyobb hadműveletek.

Május 7-én hajnali 2 óra 41 perckor Alfred Jodl vezérezredes, a német Véderő-főparancsnokság vezetési törzsének főnöke és Hans-Georg von Friedeburg tengernagy Reimsben, Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok, a négy nagy-hatalom tábornokai előtt aláírja a Nagynémet Birodalom haderejének feltétel nélküli kapitulációjáról szóló okmányt. Ezzel egy napon a Franco-párti Spanyolország megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Németországgal, majd a Csatorna-szigetek német megszállása is befejeződik.

Bár 1945 májusa a sportokkal nem alkot maradandót, a művészetek területén (legalábbis születésekben) annál inkább. Május 17-én születik Fodor Ákos magyar költő, műfordító, 19-én Pete Townshend, a The Who gitárosa és énekese, a hónap végén pedig Fassbinder német filmrendező, akinek jelenleg több alkotását is láthatjuk a Katona József Színházban (Petra von Kant; Berlin Alexanderplatz).

Kronológia

május 1. Az amerikai csapatok kiszabadítják német fogságából Horthy Miklóst. Újraindul a Magyar Nemzet, új évfolyamszámozással, de a régi szerkesztőség közreműködésével; szerkesztő Hegedüs Gyula. A Magyar Rádió két hullámsávon, utcai hangszórókon keresztül megkezdi adását. A háború vége óta első ízben mérnek sört Budapesten. A kolozsvári Mátyás-szoborról az éjszaka folyamán eltüntetik a magyar feliratot. Karl Dönitz vezetésével megalakul a Harmadik Birodalom utolsó kormánya.

május 2. Berlin kapitulál. Szovjet katonák kitűzik a vörös zászlót a Birodalmi Kancellária épületére.

május 3. Pozsonyban megkezdik a magyarok és németek és internálását a tölténygyári gyűjtőtáborba, valamint a Duna túlsó partján fekvő Pozsonyligetfaluba. Az internáltaknak 15-20 kg-os csomag elvitelét engedélyezik, ingatlan és ingó vagyonukat elkobozzák, és szlovák lakosoknak adják. Amerikai katonák őrizetbe veszik Wernher von Braun német rakétamérnököt és 120 munkatársát.

május 4. A nyitrai székhelyű nyugat-szlovákiai területi katonai parancsnokság arra utasítja a dél-szlovákiai járási nemzeti bizottságokat, hogy a magyarokat és németeket „vallási, politikai vagy faji hovatartozásra való tekintet nélkül, tehát a cigányokat és zsidókat is”, az antifasiszták kivételével, kényszerítsék arra, hogy 24 órán belül hagyják el az ország területét. Kapitulálnak az Észak-Európában és Északnyugat-Németországban harcoló német csapatok. A Brenner-hágóban találkoznak a Németországból, valamint az Olaszországból előrenyomuló szövetséges csapatok. Németország területén befejeződnek a nagyobb hadműveletek.

május 5. Amerikai katonák foglyul ejtik Szálasi Ferencet és kíséretének tagjait. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány szóbeli jegyzékben fordul Kliment Vorosilov marsallhoz, a SZEB elnökéhez amiatt, hogy a Vörös Hadsereg önkényesen leszerel teljes üzemeket és gyárakat, nyersanyagokat és késztermékeket szállít el ellentételezés vagy beszámítás nélkül; a jegyzék válasz nélkül marad. Edvard Beneš ideiglenes csehszlovák elnök bejelenti, hogy a magyar és német nemzetiségű lakosok többségének el kell hagynia Csehszlovákiát. Prágában németellenes felkelés tör ki. Az amerikai hadsereg felszabadítja a mauthauseni koncentrációs tábort. Amerikai katonák árulás vádjával Olaszországban letartóztatják Ezra Pound költőt.

május 6. Megalakul a Magyar Színészek Szabad Szakszervezete. Népi kollégisták a Ferenciek terén ledöntik Werbőczy István szobrát. A német csapatok megkezdik a prágai felkelés leverését; a Vörös Hadsereg egységei erőltetett menetben indulnak Prága felé. Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok, a nyugati szövetséges erők főparancsnoka fogadja Karl Dönitz német államfő követét, Hans-Georg von Friedeburg tengernagyot, a német hadiflotta főparancsnokát. Eisenhower kapcsolatba lép a szovjet Főhadiszállással, és javasolja, hogy a Jaltában elfogadott, állami-politikai jellegű kapitulációs okmány helyett aláírathassa a német haderő feltétel nélküli fegyverletételét. Javaslatát elfogadják.

május 7. Hajnali 2 óra 41 perckor Alfred Jodl vezérezredes, a német Véderő-főparancsnokság vezetési törzsének főnöke és Hans-Georg von Friedeburg tengernagy Reimsben, Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok, a nyugati szövetséges erők főparancsnoka főhadiszállásán a négy nagy-hatalom tábornokai előtt aláírja a Nagynémet Birodalom haderejének feltétel nélküli kapitulációjáról szóló okmányt. A fegyverletétel végrehajtására az éjjel 11 órakor életbe lépő egyezmény 48 órás határidőt szab.

május 8. Petru Groza román miniszterelnök elrendeli, hogy a kolozsvári Mátyás-szobron kétnyelvű (Matei Corvin – Mátyás király) feliratot helyezzenek el. Hosszúlejáratú szovjet–román gazdasági szerződést írnak alá Moszkvában. Létrehozzák a szovjet–román vegyesvállalatokat, az ún. ,,Szovrom”-okat.

május 9. A Berlin melletti Karlshorstban, miután Sztálin a május 7-én aláírt reimsi okmányt csak a kapituláció előzetes jegyzőkönyvének tekintette, és ragaszkodott a kapituláció német fővárosban történő aláírásához, 0 óra 16 perckor, 0 órai hatállyal, Wilhelm Keitel tábornagy, a német Véderő-főparancsnokság főnöke, Georgij Zsukov marsall, a Szu fegyveres erői főparancsnokának helyettese, Carl Spaatz hadseregtábornok, az USA hadászati légierejének parancsnoka, Arthur Tedder brit légi marsall, a nyugati szövetséges csapatok főparancsnokának helyettese és Jean-Marie de Lattre de Tassigny tábornok, az 1. francia hadsereg parancsnoka előtt (ismét) aláírja a Nagynémet Birodalom haderejének feltétel nélküli kapitulációját rögzítő okmányt. E napon, közép-európai idő szerint 23 óra 01 perckor, az összes német fegyveres erő köteles beszüntetni a katonai műveleteket. A szovjet csapatok hajnalban elérik Prágát. Edvard Beneš pozsonyi rádióbeszédében bejelenti, hogy országában a jövőben már nem lesznek az első világháborút követő rendszer szelleme szerinti kisebbségi jogok, s a németek és magyarok túlnyomó részének távoznia kell Csehszlovákiából: „Népünk már nem élhet németekkel és magyarokkal közös hazában.”

május 10. Megjelenik az Ideiglenes Nemzeti Kormány április 23-án elfogadott rendelete az államrendőrség felállításáról; a késedelem oka, hogy a kormány néhány tagja, elsősorban Teleki Géza gr. és Vásáry István, kifogásolta a kommunista párt túlzott befolyását a szerveződő rendőrségre. A Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya Tömpe András vezetésével a Bajza utca 52. sz. alatti épületbe költözik; az Andrássy út 60. a Bp-i Főkapitányság Péter Gábor vezette Politikai Rendészeti Osztályának székhelye marad. Megjelenik az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a Népgondozó Hivatal felállításáról; vezetője Antall József. Az SZDP vezetősége aggodalmának ad hangot a csehszlovákiai magyar kisebbség üldöztetése miatt.

május 10. Angol hadifogságba kerül a harcoló magyar alakulatok közül utolsóként egységesnek megmaradt Szent László hadosztály állománya. Az ipar újjáépítésének irányítására a kormány kinevezi az első miniszteri biztosokat.

május 11. Kapitulál Ferdinand Schörner tábornagy, a Csehországban harcoló német Közép Hadseregcsoport parancsnoka; közel egymillió német katona kerül szovjet hadifogságba.

május 13. Bp-en bekapcsolják a közvilágítást.

Megalakul a Romániai Magyar Írók Szövetsége; elnök Nagy István, alelnök Szabédi László.

május 14. A pártközi értekezlet a magyarországi német nemzetiségű lakosok helyzetéről tárgyal. Erdei Ferenc belügyminiszter javasolja, hogy a földreformmal összefüggő telepítésekkel együtt kellene a svábok kimozdítását, széttelepítését, egy részük internálótáborban való elhelyezését biztosítani, kitelepítésükre pedig később lenne célszerű lehetőséget találni, különös tekintettel a csehszlovákiai magyarokat fenyegető kitelepítési törekvésekre. A németek deportálásáról szóló BM-rendelet hatályát kiterjesztik azokra a volt magyar állampolgárokra, akik állampolgárságukat az SS kötelékébe való önkéntes vagy kényszerű jelentkezésük révén veszítették el; a rendelet lehetőséget ad a családtagok, valamint a betegek és öregek internálására is. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány újabb jegyzéket küld a Vörös Hadsereg jogtalan foglalásai és rekvirálásai miatt.

május 14. A kormány képviselői a brit politikai missziónak átadják a háborús bűnösök 1. és 2. sz. listáját. Megindul a Világ, a PDP napilapja; felelős szerkesztő Supka Géza.

E naptól kezdve Edvard Beneš csehszlovák elnök 143 dekrétumot bocsát ki, amelyeket később az ideiglenes nemzetgyűlés visszamenőleges hatállyal törvényerőre emel. A 143 dekrétumból 13 vonatkozik közvetlenül a német és a magyar kisebbségekre, és számos további közvetve szintén tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek összefüggnek a németek és a magyarok kollektív megbüntetésével.

május 14–15. A második világháború utolsó ütközetét vívják a szlovéniai Poljana térségében.

május 15. Miklós Béla miniszterelnök kezdeményezésére pártközi értekezletet tartanak a rendőrségi túlkapások és visszaélések ügyében. Tildy Zoltán és Kovács Imre kifogásolja, hogy a rendőrség egyértelmű kommunista befolyás alatt, és a kommunista párt érdekei szerint működik; Kovács tiltakozik a rendőrség brutalitása ellen, és javasolja, hogy minden beérkező panaszt bizottság vizsgáljon ki. A Szlovák Nemzeti Tanács rendeletet ad ki „a fasiszta bűnösök, a megszállók, az árulók és kollaboránsok megbüntetéséről”. A rendelet bűncselekménynek minősíti, ha valaki a Magyarországhoz visszacsatolt területeken bármi módon együttműködött a magyar hatóságokkal. A horvát hadsereg beszünteti az ellenállást. Európában ezzel ér véget a második világháború.

május 16. A Fővárosi Törvényhatósági Bizottság megtartja első ülését; a testület elnöke Szakasits Árpád (SZDP), alelnöke Cseh-Szombathy László (FKgP) és Rajk László (MKP). Bp polgármesterévé Vas Zoltánt (MKP), alpolgármesterré Kővágó Józsefet (FKgP), Morvay Endrét (SZDP) és Bechtler Pétert (SZDP) választják.

május 16. Megkezdődnek a magyar–szovjet jóvátételi tárgyalások; a magyar delegáció vezetője Pokorny Hermann altábornagy.

május 17. A Budapesti Népbíróság 5 évi börtönre ítéli Meskó Zoltánt, az egyik első magyar nemzetiszocialista szervezet, az 1932-ben alapított Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkás Párt volt vezetőjét, egykori országgyűlési képviselőt.

május 18. A Szlovák Nemzeti Tanács az antifasiszta érdemeket szerzett személyeken kívül a magyarokat kollektíve kizárja a politikai pártokból; a tanács belügyi megbízottja minden magyar nyelvű sajtóterméket kitilt Szlovákiából.

május 19. Edvard Beneš csehszlovák elnök rendeletet ad ki az „államilag megbízhatatlan személyek” vagyonának elkobzásáról. Megalakul a Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitánysága.

május 20. Feloldják a rádiókészülékek szovjet hatóságok által elrendelt zárlatát.

május 21. Az ENSZ San Franciscó-i alakuló ülésén Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter a szlovákiai magyarok kollektív felelősségre vonását sürgeti.

május 22. Az Országos Földbirtokrendező Tanács körlevelet intéz megyei szervezeteihez. „Miután az OFT tudomására jutott, hogy azokban a községekben, ahol a lakosság jelentős része német nemzetiségű, a földkiosztás nem a 600/1945. M.E. sz. rendelet szellemében folyik, ezért ezekben a községekben a községi földigénylő bizottságok működését az egész ország területére azonnali hatállyal felfüggeszti. Egyidejűleg hatályon kívül helyezi azokat az ingatlankiosztásokat, amelyeket a községi földigénylő bizottságok a Vármegyei Tanács jóváhagyása nélkül végrehajtottak. Ez a rendelkezés a magyar földhöz juttatottakra, illetőleg telepesekre nem vonatkozik.” A januártól szerveződő Magyar Földműves- és Munkáspárt beolvad az FKgP-be.

május 23. Az iparügyi miniszter rendelete szerint minden 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató üzemben létre kell hozni az üzemi bizottságokat.

május 24. A háború utáni első püspökkari konferencián Mindszenty József veszprémi püspök bejelenti, hogy kemény hangú memorandumot készített az egyházat ért legújabb sérelmekről. A testület bírálja a földreform végrehajtása során elkövetett túlkapásokat, és korrekciókat sürget.

május 25. A kormány, élve informális javaslattételi jogával, Bánáss László debreceni plébánost, Márton Áron gyulafehérvári püspököt és Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapátot nevezi meg jelöltként az esztergomi érseki szék betöltésére. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány újabb jegyzéket küld a Vörös Hadsereg jogtalan foglalásai miatt.

Gustáv Husák ismerteti a szlovák belügyi hatóságok által a magyarok kitelepítéséről készített tervezetet.

május 26. A magyar kormány szóbeli jegyzékben kéri a a szovjet kormányt, hogy járuljon hozzá 200-250 ezer „fasiszta” németnek Németország szovjet zónájába való kitelepítéséhez. Megkezdődik a nem őshonos magyarok szervezett kitoloncolása Csehszlovákiából. A kitelepítettek pontos száma ismeretlen; csehszlovák adatok szerint június végéig 31 780 magyar kénytelen elhagyni az ország területét.

május 27. Budapesten ünnepélyesen elbúcsúztatják a nyilasok által kivégzett Bajcsy-Zsilinszky Endrét, akit Tarpán temetnek el. Az evangélikus és református egyház vezetői közös memorandumban fordulnak a miniszterelnökhöz; kifejtik, hogy az új magyar állam és az egyházak közös érdeke a demokratikus államrend fölépítése, s ehhez tisztázni kell a két fél egymáshoz való viszonyát.

május 28. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány újabb jegyzéket intéz a Szovjetúnióhoz a Vörös Hadsereg jogtalan foglalásai miatt.

május 29. Romániában közzéteszik a kolozsvári Bolyai Magyar Tannyelvű Állami Tudományegyetem felállítását elrendelő, valamint az Észak-Erdélyből 1940-ben elmenekült román iskolák visszatérését elrendelő törvényt. A fennálló magyar iskolák kénytelenek átengedni helyiségeiket a két háború között „kultúrzónává” nyilvánított színmagyar területeken is; az oktatási intézmények a magyar egyházak épületeibe szorulnak.

május 30. Azonnali hatállyal elbocsátják állásukból a magyar nemzetiségű állami tisztviselőket. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány jegyzékben tiltakozik a szlovákiai magyarokkal szemben alkalmazott diszkriminatív intézkedések miatt; egyúttal újabb jegyzéket intéz a Vörös Hadsereg jogtalan foglalásai miatt. A Vígszínház bemutatja Makszim Gorkij Éjjeli menedékhely c. drámáját, az első szovjet darabot a háború utáni magyar színpadokon. A csehszlovákiai Brnóból mintegy 30 ezer németet indítanak gyalogmenetben a határ felé; 1700-an halnak meg közülük, mire elérik Ausztriát.

május 31. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. II. negyedévében többek között 9400 tonna friss húst, 10 tonna leölt baromfit, 1300 tonna tejet, 540 tonna vajat, 48 ezer tonna friss főzeléket, 2000 tonna cukrot, 1050 tonna dohányt bocsátott a Vörös Hadsereg rendelkezésére.

Felhasznált forrás: Magyar kronológia 1918-2000


Napra pontos gyűjtések

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


01 |vissza a lap tetejére

 Kedd

 

Magyarország először ünnepelte felszabadultan a május 1-jét, a magyar csapatok egy része már beállt a Vörös Hadsereg csapataiba a fasizmus leverése érdekében. Sztálin a munka ünnepe alkalmából hadiparancsot és köszöntést küldött a szovjet seregeknek, melyben a háború eddigi sikereire hivatkozva buzdítja őket a további harcra. A Konstanzba bevolunt szövetséges csapatok elfogtak számos magas rangú náci vezetőt, köztük Wagner Gauleitert. Az Egyesült Államok és Hollandia aláírtak egy bérlet- és kölcsönszerződést, melynek keretei között az Egyesült Államok fegyvert és iparcikkeket küld Hollandiának kb. 240 millió dollár értékben.

 

(Forrás: MTI hírarchívum)


02 |vissza a lap tetejére

03 |vissza a lap tetejére

04 |vissza a lap tetejére

05 |vissza a lap tetejére

06 |vissza a lap tetejére

07 |vissza a lap tetejére

08 |vissza a lap tetejére

09 |vissza a lap tetejére

10 |vissza a lap tetejére

11 |vissza a lap tetejére

12 |vissza a lap tetejére

13 |vissza a lap tetejére

14 |vissza a lap tetejére

15 |vissza a lap tetejére

16 |vissza a lap tetejére

17 |vissza a lap tetejére

18 |vissza a lap tetejére

19 |vissza a lap tetejére

20 |vissza a lap tetejére

21 |vissza a lap tetejére

22 |vissza a lap tetejére

23 |vissza a lap tetejére

24 |vissza a lap tetejére

25 |vissza a lap tetejére

26 |vissza a lap tetejére

27 |vissza a lap tetejére

28 |vissza a lap tetejére

29 |vissza a lap tetejére

30 |vissza a lap tetejére

31 |vissza a lap tetejére


iNapló.hu | mindenNapiNapló | vissza a lap tetejére |kronológiai források