iNapló.hu | mindenNapiNapló / 1946 / március / napok:

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


1946. március

március 1. A Budapesti Népbíróság kötél általi halálra ítéli Szálasi Ferencet és hat társát. Budapesten megkezdődik a Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalom első országos kongresszusa.

március 2. Kivégzik Pálffy Fidél grófot, a Szálasi-kormány volt miniszterét. Az újvidéki vérengzésben való részvételéért másodfokon is halálra ítéli Grassy József volt vezérőrnagyot és Zöldi Márton volt csendőr századost. George Kennan, az USA moszkvai követségének ügyvivője jegyzéket intéz Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztoshoz a magyar gazdaság állapotáról.

március 3. Rákosi Mátyás beszédet mond Mecsekalján. Az Szabad Nép „Tiszta vizet a pohárba!” címmel közöl vezércikket. Ezzel megkezdődik az Magyar Kommunista Párt általános támadása a Független Kisgazda Párt ellen.

március 4. Megkezdi tevékenységét Magyarországon a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság. Sloboda (Szabadság) címmel hetente háromszor megjelenő lapot ad ki, valamint napi harmincpercnyi adásidő áll rendelkezésére a rádióban. A Budapesti Népbíróság megkezdi Sztójay Döme volt miniszterelnök és négy volt minisztere ügyének tárgyalását. Tíz ifjúsági szervezet bejelenti a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa megalakulását. A Tanács egységes szervezetbe kívánja tömöríteni a munkás-, paraszt- és diákifjúságot, és a Baloldali Blokk támogatására mozgósítja az ifjúságot. Megalakul a Zsidó Világkongresszus magyarországi tagozata.

március 5. Három párt és a szakszervezetek részvételével megalakul a Baloldali Blokk. Az alapítók közös nyilatkozatban leszögezik, hogy az Független Kisgazda Pártnak csak a „demokratikus elemeivel” hajlandók együttműködni; ezzel megkezdődik a Független Kisgazda Párt kívülről történő bomlasztása („szalámi-taktika”). Winston Churchill volt brit miniszterelnök beszédet mond Fultonban (USA, Missouri állam), a Westminster College-ban. „Újból sötét idők köszönthetnek ránk. A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger melletti Triesztig vasfüggöny húzódik keresztül a kontinensen. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa államainak valamennyi fővárosa. E hatalmas kommunista birodalom és oligarchia ambíciói messze túlszárnyalják a cári idők álmait.”

március 6. Antiszemita felhangokkal kísért tüntetést tartanak Makón.

március 7. A Baloldali Blokk a februári országos népítéletek és népmozgalmak lezárásaként nagygyűlést rendez a Hősök terén; „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból” jelszóval követelik a reakciós elemek eltávolítását a Független Kisgazda Pártból. Dobi István és Ortutay Gyula kisgazdapárti politikusok a Baloldali Blokk követeléseit támogató nyilatkozatot tesznek közzé.  A szentesi kórházban a kommunista R-gárda tagjai meggyilkolják Lakos József volt városi rendőrkapitányt; Dadi Imre, aki a Magyar Kommunista Párt Csongrád megyei titkáraként utasítást adott a gyilkosságra, a vizsgálati fogságból a következő év elején kihirdetett közkegyelemmel szabadul. Amerikai vélemény szerint a Szovjetunió 2,5 millió dolláros kárt okozott azzal, hogy átvette a lispei (zalai) olajmezők működtetését.

március 8. Az Magyar Kommunista Párt javaslatára megalakul a Baloldali Blokk Végrehajtó Bizottsága; a testület még a nap folyamán átadja a tömörülés követeléseit Nagy Ferenc miniszterelnöknek; március 12-én 12 óráig adnak haladékot arra, hogy a Független Kisgazda Párt reakciósnak minősített tagjait eltávolítsák a pártból. Kolozsvárott megkezdődik az első népbírósági tárgyalás az Észak-Erdély visszacsatolása során, 1940 őszén magyarok által elkövetett ippi, ördögkúti, szentgotthárdi és oroszfalvi vérengzések ügyében. A konstruált jellegű perben a 63 vádlott csaknem mindegyike vagyontalan földműves, többen 70 év körüli öregek.

március 9. A Független Kisgazda Párt Politikai Bizottsága úgy határoz: felkéri 10-12 leginkább támadott képviselőjét, hogy lépjenek ki a frakcióból, de sem Sulyok Dezső, sem Vásáry István nincs köztük. A munkáspártok azonnal tiltakoznak, és látszatintézkedésnek nevezik a határozatot. Kivégzik Budinszky Lászlót, a Szálasi-kormány volt igazságügy-miniszterét.

március 10. A Független Kisgazda Párt vezetésében Tildy Zoltán Nagy Ferenccel és Kovács Bélával szemben keresztülviszi, hogy a kommunisták követelésének engedve eltávolítsanak a pártból és a frakcióból húsz képviselőt. Marosvásárhelyen megnyílik az Állami Székely Színház. Az ukrán unitus egyház Lvovban e napon befejeződő, a letartóztatott metropolita és a püspökök nélkül ülésező, illegitim zsinata semmissé nyilvánítja az 1596. évi breszti vallási uniót; az ukrán görög szertartású katolikusok „visszatérnek” a pravoszláv egyházba.

március 11. Hosszas vita után a Független Kisgazda Párt képviselőcsoportjának ülése jóváhagyja a pártvezetés előző nap meghozott határozatát: a kommunisták követelésére húsz képviselőt kizárnak a frakcióból; leváltják a Kis Újság szerkesztőjét, Dessewffy Gyula grófot; utóda Kovács Béla. Juho Paasikivit választják Finnország köztársasági elnökévé.

március 12. A Nemzetgyűlés elfogadja az 1946: VII. törvénycikket a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről. Az úgynevezett „hóhértörvény” utóbb jogi alapul szolgál a koncepciós perek és leszámolások számára. A Független Kisgazda Párt a megadott határidő előtt egy órával adja át írásos válaszát a Baloldali Blokk követeléseire: elfogadja a Baloldali Blokk államosítási programját, a földreform revíziójának feladását és a közigazgatás leépítését; egyidejűleg a Parasztszövetség képviseletét követeli a B-lista bizottságokban azokon a helyeken, ahol a parasztság közvetlenül érintve van. Nyilvánosságra hozzák a pártból kizárt 21 parlamenti képviselő névsorát; köztük van Sulyok Dezső és Vásáry István is. Kivégzik Szálasi Ferencet, Beregfy Károlyt, Gera Józsefet, Rajniss Ferencet és Vajna Gábort.

március 13. Romániában gyilkosságra való felbujtás koholt vádjával távollétében halálra ítélik Wass Albert gróf írót és édesapját, Wass Endre grófot.

március 14. A Budapesti Népbíróság 15 évi fegyházbüntetésre ítéli Hellebronth Vilmost, a Szálasi-kormány volt tárca nélküli miniszterét. 15 évi kényszermunkára ítélik Färber Viktort, a nyilas kormány pozsonyi kultúrattaséját és követségi első titkárát, akinek többek között egy szlovákiai magyar nyilas párt megszervezése volt a feladata. A Keresztényszocialista Magántisztviselők Országos Szövetsége közgyűlésén a szakszervezetek politizálása ellen foglal állást.  Kolozsvárott ítéletet hirdetnek az Észak-Erdélyben 1940 őszén a magyar bevonulás során elkövetett vérengzések ügyében: 22 főt halálra, 7 főt életfogytiglani börtönre ítélnek.

március 15. Az angol hatóságok átadják Magyarországnak a hadifogságba esett Szügyi Zoltán vezérőrnagyot, a Szent László hadosztály volt parancsnokát.

március 16. A Szovjetunió átalakítja kormányzási struktúráját. A népbiztosok tanácsa minisztériummá alakul, a népbiztosok pedig ezen túl miniszterek lesznek.

március 19. Kivégzik Csia Sándort, Kemény Gábor bárót és Szöllősi Jenőt. A brit kormány az 1945. november 20-án kelt magyar jegyzékre válaszolva, az amerikai kormányhoz hasonlóan, kijelenti, hogy nem kíván részt venni semmilyen, a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetét vizsgáló vagy a lakosságcserét ellenőrző bizottságban. A brit jegyzék azt is leszögezi, hogy nem hajlandó Csehszlovákiát bármely, Magyarország javára történő határkiigazítás elfogadására rábírni, de elismerne bármilyen olyan módosítást, amelyben a két ország egymás között megegyezne. A Szovjetunióban a népbiztosságokat minisztériumokká alakítják át. A Népbiztosok Tanácsa utódszerveként megalakul a Szovjetunió Minisztertanácsa; elnöke Sztálin, első helyettese Vjacseszlav Molotov. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke Nyikolaj Svernyik.

március 20. A Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottságának ülése a kommunista politikai offenzíva folytatásáról tárgyal; a határozat szerint a kisgazda és a szociáldemokrata párt balszárnyát „Rákosi elvtárs vezetése alatt” kell meg-szervezni. Lemond Nagy Imre belügyminiszter; utóda Rajk László.

március 21. A magyar kormány hivatalos nyilatkozatban tiltakozik a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság megtévesztő propagandája ellen, amellyel a magyarországi szlovákokat próbálják az ország elhagyására bírni. A kormánynyilatkozat szerint az önként távozni óhajtó szlovákok útjába semmi akadály nem gördíthető, a magyar kormány azonban senkit nem kényszerít távozásra, a szülőföldjén maradó szlovákok számára pedig biztosítja a teljes jogvédelmet.

március 22. A Budapesti Népbíróság golyó általi halálra ítéli Sztójay Döme volt miniszterelnököt, Rátz Jenő, Reményi-Schneller Lajos és Szász Lajos volt minisztereket, életfogytiglani kényszermunkára Kunder Antal volt minisztert. A „csehszlovákiai magyarok” a Nagy Ferenc miniszterelnökhöz és Varga Bélához, a Nemzetgyűlés elnökéhez eljuttatott emlékiratban tiltakoznak a lakosságcsere-egyezmény megkötése ellen. Az emlékirat különösen az egyezménynek az úgynevezett háborús bűnösök kvótán felüli áttelepítését lehetővé tévő VIII. cikkét sérelmezi, mivel ez a magyarok elleni perek sorozatát fogja eredményezni; ezért arra kéri a Nemzetgyűlést, hogy ne ratifikálja az egyezményt, hanem kössön Csehszlovákiával egy új és elfogadható szerződést. A magyarországi amerikai katonai misszió jegyzékben követeli a szovjet személyzet eltávolítását az amerikai tulajdonú zalai olajmezőkről, és a kutak haladéktalan visszaszolgáltatását.

március 27. Gyulán értekezletet tartanak a békés-bihari ortodox egyházközségek: felújítják román jellegüket, és önmaguk számára egyházmegyei konzisztóriumot létesítenek. Elnökké Mundruczó Péter (Mîndruţău Petru) gyula-krisztinavárosi (-kisrománvárosi) paróchust választják.

március 28. A négy nagyhatalom külügyminiszter-helyetteseinek londoni értekezletén a szovjet fél előterjeszti a Magyarországgal kötendő békeszerződés tervezetét. A javaslat szerint Erdély egész területe Romániához tartoznék, a Szovjetunió pedig jogot kapna arra, hogy a békeszerződés megkötése után is csapatokat állomásoztasson Magyarország és Románia területén. Prágában megkezdődik a Csehszlovák Kommunista Párt háború utáni első, összességében VIII. kongresszusa. Budapesten kivégzik Endre László volt belügyi államtitkárt.

március 29. A magyar és a szovjet kormány megállapodást ír alá hajózási (Magyar–Szovjet Hajózási Részvénytársaság) és polgári légi forgalmi (Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság) „vegyes-vállalatok” alakításáról. Kivégzik Baky László volt belügyi államtitkárt.

március 30. A Budapesti Népbíróság 10 évi fegyházbüntetésre ítéli Szombathelyi Ferenc volt vezérezredest.

március 31. A magyarországi zsidóság irányzatainak egyesítése céljából megalakul a Magyar Zsidók Országos Szervezete. E hónap folyamán Franciaországban államosítják a bányákat, valamint a gáz- és villamosenergia-szolgáltató társaságokat. Prágában véget ér a Cseh Kommunista Párt VIII. kongresszusa. A párt elnökévé ismét Klement Gottwaldot, főtitkárává Rudolf Slánskýt választják.

Felhasznált forrás: Magyar kronológia 1918-2000


Napra pontos gyűjtések

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


01 |vissza a lap tetejére

02 |vissza a lap tetejére

03 |vissza a lap tetejére

04 |vissza a lap tetejére

05 |vissza a lap tetejére

06 |vissza a lap tetejére

07 |vissza a lap tetejére

08 |vissza a lap tetejére

09 |vissza a lap tetejére

10 |vissza a lap tetejére

11 |vissza a lap tetejére

12 |vissza a lap tetejére

13 |vissza a lap tetejére

14 |vissza a lap tetejére

15 |vissza a lap tetejére

16 |vissza a lap tetejére

17 |vissza a lap tetejére

18 |vissza a lap tetejére

19 |vissza a lap tetejére

20 |vissza a lap tetejére

21 |vissza a lap tetejére

22 |vissza a lap tetejére

23 |vissza a lap tetejére

24 |vissza a lap tetejére

25 |vissza a lap tetejére

26 |vissza a lap tetejére

27 |vissza a lap tetejére

28 |vissza a lap tetejére


29 |vissza a lap tetejére

Megalakul a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt, a Malév elődje


30 |vissza a lap tetejére

31 |vissza a lap tetejére


iNapló.hu | mindenNapiNapló | vissza a lap tetejére |kronológiai források