iNapló.hu | mindenNapiNapló / 1946 / július / napok:

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


1946. július

Összeállította: Kovács Zsolt (2019.)

1946 júliusa több történelmileg jelentős eseményt is hozott magával. A hónap legelső napján került sor az Operation Crossroads nevet viselő atombomba kísérletre. Ez volt az első nukleáris robbantás Nagasaki lebombázása óta, majd ugyanezen hónap 25-én követte az első víz alatti atombomba-kísérlet, mindkettő kísérlet helyszínéül a csendes-óceáni Bikini-atoll szolgált. Szintén a hónap elsején, az Olasz Köztársaságban hivatalba lépett Enrico de Nicola, a köztársaság második ideiglenes elnöke.

Másnap Prágában alakított kormányt Klement Gottwald, kommunista párttitkár, akit harmadikán kinevezett Csehszlovákia új miniszterelnökének Edvard Beneš elnök. Ezzel egy időben Németország amerikai szektorában Lucius D. Clay altábornagy amnesztiát adott minden 27 év alatti náci katonának, azok kivételével, akik háborús bűnök vádja alatt álltak, és visszaállította egymillió ember német állampolgárságát.

Magyarországon tovább súlyosbodott a hiperinfláció, ötödikén forgalomba került a világon azóta is legnagyobb címletet viselő, százmillió bilpengős bankjegy, bár értékét szinte azonnal elvesztette, a kereskedelem addigra adójegyekkel vagy közvetlen árucserével történt a gyakorlatban. A hiperinfláció tizedikén tetőzött, napi 348.46%-al. Két napra rá megkezdődtek annak a pénzügyi reformnak a munkálatai, amely eredményéül augusztus elsején bevezetésre került a pengőt levátó valuta, a forint.

Az Egyesült Államokban az első alkalommal, 19-én nem került megszavazásra az Equal Rights Amendment a szenátusban. Bár a szavazatok állása 38 - 35 volt a javaslat mellett szóló többséggel, a sikerhez kétharmados többségre lett volna szükség. 21-én az Egyesült Királyságban, fennállása során először, kenyér jegyrendszer került bevezetésre.

Július 22-én Jeruzsálemben az Irgun zionista terrorszervezet fegyveresei felrobbantották a Dávid király Szállodát, a palesztinai brit adminisztráció központját.

A Szovjetúnió amerikaellenes propagandája és aziránti kísérletei ellenére, hogy Németország négyhatalmi megszállásának közös adminisztrációját akadályozza, a nyugati hatalmak az összefogásra törekedtek, az amerikai és brit zóna között minden közlekedési korlátozást eltöröltek a hónap 23-án, a későbbiekben a zónákat gazdaságilag teljesen egybe is vonva, így megalkotva a Bizónia névre keresztelt területet, mely néhány évvel később a francia szektor csatlakozásával a Trizóniává alakult.

Az USA Külügyminisztériuma által július 26-án nyilvánosságra hozott jegyzéke szerint a jóvátételi kötelezettségek teljesítése és a Vörös Hadsereg eltartása okozta Magyarország súlyos gazdasági helyzetét. A Budapesten megkezdődő Magyarországi Szlávok Antifasiszta Szövetségének kongresszusán úgy határoznak, hogy a párizsi békekonferenciától kérik a magyarországi szlovákok és a szlovákiai magyarok kényszerkitelepítését. Három nappal később megkezdődtek az előkészítő tárgyalások a győztes 21 nemzet delegációi között, amely tervezetek által megalapozták az 1947-es párizsi békeszerződéseket. A konferencia nem rendelkezett döntési joggal, csak ajánlásokat tehetett, a békeszerződéseket a Külügyminiszterek Tanácsa fogalmazta meg véglegesen.

Kronológia

július 1. - A „reszlovakizáció” első szakasza során eddig a napig egész Szlovákiában kb. 350 ezer személy kéri a szlovák nemzetiség megadását. A reszlovakizáció a Csallóközben, a dunaszerdahelyi és a komáromi járásban, valamint Gömörben a feledi járásban ütközik a legerősebb ellenállásba. Hivatalba lép az Olasz Köztársaság második ideiglenes elnöke, a liberális párti Enrico de Nicola.

július 2. - Prágában a kommunista Klement Gottwald alakít kormányt.

július 3. - A Budapesti Népbíróság Nagy Károly elnökletével rendes eljárásban folytatja a kunmadarasi pogrom ügyének tárgyalását.

július 4. - Rajk László belügyminiszter rendeleti úton feloszlatja a Magyar Cserkészszövetséget. Hasonló sorsra jut több mint 200 civil szervezet és egyházi jellegű egyesület (pl. KALOT, KALÁSZ, Katolikus Ifjak Országos Egyesülete, Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete, stb.). Megkezdődik a civil társadalom intézményeinek szétverése. A következő egy év során további több ezer egyházi-vallási, kulturális, társadalmi, ifjúsági szervezetet és egyesületet oszlatnak fel. Megkezdődnek a háromnapos könyvnapi rendezvények. Megjelenik 57 mű, valamennyi magyar szerzőtől. Füst Milán: Feleségem története; Illés Béla: Kárpáti rapszódia; Karácsony Sándor: Magyar ifjúság; Sík Sándor: Esztétika; Szatmári Sándor: Utazás Kazohiniában (második kiadás). A szerzők között van Balla Antal, Bartók Béla, Gergely Sándor, Heltai Jenő, Keresztury Dezső, Kovai Lőrinc, Lukács György, Márai Sándor, Örkény István, Radnóti Miklós, Révai József, Cs. Szabó László, Szabó Pál, Weöres Sándor.

július 5. - A Györffy István Kollégium közgyűlése jóváhagyja a Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom és a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) megalakítását.

július 6. - Közgyűléssel és tisztújítással megkezdődik a Katolikus Népszövetség újjászervezése.

július 7. - Vlagyimir Szviridov altábornagy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) helyettes elnöke magához kéreti Nagy Ferenc miniszterelnököt, és átadja a Bizottság ultimátumszerű jegyzékét.

július  7. - Budapesten megtartják a Magyar–Szovjet Művelődési Társaság I. kongresszusát.

július  8. - Pártközi megbeszélések kezdődnek a Vlagyimir Szviridov altábornagy által Nagy Ferencnek átadott jegyzékben foglalt követelésekről. A Magyar Zsidók Országos Szervezete megtartja alakuló ülését. A Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalom megkezdi az üzemi úttörőcsapatok szervezését.

július  9. - George Weems tábornok, a budapesti amerikai katonai misszió tagja tájékoztatja a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) helyettes vezetőjét, Vlagyimir Sziridov altábornagyot a kitelepítésre ítélt magyarországi németek fogadásának felfüggesztéséről. Budapesten az autóbuszjegy ára 5 trillió, az arcképes havibérleté 80 trillió pengő.

július 10. - Nagy Ferenc átadja a kormány válaszjegyzékét Vlagyimir Szviridov altábornagynak és a személyi követelések kivételével ígéretet tesz a kért intézkedések meghozatalára. A Minisztertanács a csehszlovák–magyar lakosságcserével kapcsolatos teendők ellátása céljából létrehozza a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosságot. A Györffy István Kollégium tanévzáró ünnepségén a vezetőség a köztársasági elnök, valamint a kormány több tagja jelenlétében bejelenti a Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom elindítását. Ries István igazságügy-miniszter Szombathelyi Ferenc v. vezérezredest és társait a kormány és a Nemzetgyűlés tudta nélkül kiadja a jugoszláv hatóságoknak.

július 12. - Páter Kiss Szalézt és a vele együtt letartóztatott diákokat a magyar belügyi szervek átadják a szovjet hatóságoknak. A szovjetek újrakezdik a letartóztatottak kihallgatását. Rajk László belügyminiszter a törvényesség betartására utasítja a belügyi tisztviselőket. Párizsban befejeződik a négyhatalmi külügyminiszteri konferencia.

július 13. - Olaszországban a kommunisták részvételével megalakul Alcide de Gasperi kereszténydemokrata politikus koalíciós kormánya.

július 14. - „Utasításra gyilkolt a Teréz körúti merénylő” – írja az Szabad Nép.

július 16. - Megállapodás születik a Szviridov-jegyzékről kezdett pártközi tárgyalásokon. Megerősítik a hónap elején született pártközi megegyezés minden pontját és a Független Kisgazdapárt (FKgP) ismét garanciák nélküli ígéretet kap a részleges arányosításra a rendőrtiszti állomány, valamint a polgármesteri helyek tekintetében. A kisgazdák ugyanakkor vállalják, hogy folytatják a párton belüli tisztogatást. A helyhatósági választások időpontját illetően csak annyiban állapodnak meg, hogy azokat ősszel mindenképpen meg kell tartani.

július 17. - A Budapesti Népbíróság népellenes bűntett vádjával négy és fél évi kényszermunkára ítéli Demény Pált. Rajk László belügyminiszter feloszlatja a Keresztényszocialista Egyesületek Országos Szövetségét.

július 18. - Kovács Béla, miután nem ért egyet az újabb kompromisszummal, lemond az Független Kisgazdapárt (FKgP) főtitkári tisztéről és a Kis Újság főszerkesztéséről.

Rajk László belügyminiszter e nappal kezdődően feloszlatja a KALOT több mint hatszáz, valamint a KALÁSZ csaknem hatszáz helyi csoportját.

július 19. - A Független  Kisgazdapárt bizalmatlansági indítványt nyújt be az Nemzetgyűlésnek Rajk László belügyminiszter ellen. Tiltakozik a felekezeti egyesületek betiltása miatt és követeli az intézkedés visszavonását; egyidejűleg követelik a B-listázás felülvizsgálatát.

Megalakul a Magyar Népi Művelődési Intézet. Elnöke Illyés Gyula, igazgatója Harsányi István, titkára Gombos Imre.

július 20. - A katolikus püspöki konferencia kéri, hogy a feloszlatott egyházi egyesületek vagyonát utalják át az egyházközségeknek. Klement Gottwald miniszterelnök vezetésével csehszlovák kormányküldöttség látogat Moszkvába. Gottwald ígéretet kap, hogy a béketárgyalásokon a Szovjetunió támogatni fogja a Csehszlovákia által előterjesztett követeléseket, köztük 200 000 magyar egyoldalú kitelepítését.

július 21. - Mindszenty József bíboros hercegprímás e napon kézbesített levélben tiltakozik a miniszterelnöknél a katolikus ifjúsági egyletek feloszlatása miatt és követeli a sérelmezett rendeletek azonnali visszavonását. Rákosi Mátyás egy miskolci nagygyűlésen védelmébe veszi a társadalmi szervezeteket betiltó belügyminiszteri intézkedéseket.

július 22. - Megalakul a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége, elnöke Karácsony Sándor, ügyvezető elnöke Färber József, vezető tisztje pedig Jánosi Sándor. Jeruzsálemben az Irgun zsidó ellenállási szervezet fegyveresei felrobbantják a Dávid király Szállodát, a brit adminisztráció központját; a halottak száma 90.

július 23. - Az Nemzetgyűlésben Hám Tibor (Független Kisgazdapárt) tiltakozik a katolikus, és különösen a hitbuzgalmi egyesületek feloszlatása ellen. A Magyar Kommunista Párt negyedmilliós nagygyűlést szervez Miskolcon a bevezetés előtt álló új pénz, a forint védelmére; nagy tetszés fogadja a gyűlés szónoka, Rákosi Mátyás kijelentését: „Aki a forinttal spekulál, … azt fel kell húzni az akasztófára”, és felszólítását: „Halál a spekulációs feketézőkre!”.

július 24. - A Nemzetgyűlésben Sulyok Dezső és a Független Kisgazdapártból (FKgP) kizárt 16 képviselő létrehozza a Magyar Szabadság Párt frakcióját; Sulyok ismerteti a párt programját. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) ülése következmény nélkül megvitatja a nyugati delegátusoknak a Szviridov-levéllel kapcsolatban előterjesztett panaszát. Az MTA Kodály Zoltánt az elnökévé választja.

július 25. - A Budapesti Népbíróság Különtanácsa ítéletet hirdet a kunmadarasi pogrom ügyében. A három fővádlottat (Tóth Zsigmondot, Takács Gergelyt, Nagy János v. tanító-leventeoktatót, a kisgazdapárt helyi szervezetének titkárát) halálra ítélik. Két vádlott életfogytiglani fegyházbüntetést, ötvenkét társuk 5–15 évi szabadságvesztést kap.

július 26. - Az USA Külügyminisztériumának e napon nyilvánosságra hozott jegyzéke szerint a jóvátételi kötelezettségek teljesítése és a Vörös Hadsereg eltartása idézte elő Magyarország súlyos gazdasági helyzetét. Budapesten megkezdődik a Magyarországi Szlávok Antifasiszta Szövetségének kétnapos kongresszusa. Elhatározzák, hogy a párizsi békekonferenciától kérik a magyarországi szlovákok és a szlovákiai magyarok kényszerkitelepítését.

július 27. - Vlagyimir Szviridov altábornagy értesíti a kormányt, hogy a Szovjetunió a jóvátételi szállítások határidejét két évvel meghosszabbítja. A szovjet fél a magyar tulajdonban lévő romániai (petrozsényi) bányák részvényeinek átadása fejében 12 millió dollárral leszállítja a magyar jóvátétel összegét, elengedi a 6 millió dolláros kötbért, és felére csökkenti az 1946-ban esedékes szállítások mennyiségét. A hatósági ellátásra jogosultak számának csökkentése érdekében az egész országra kiterjesztik és egységesítik az élelmiszerek központi elosztásának 1940 óta létező rendszerét, a „jegyrendszert”. A közellátásügyi miniszter szabályozza a kenyér-és lisztfejadagokat, valamint a pótjegyre jogosultak körét.

A Magyar Kommunista Párt (MKP) városi és megyei szervezete forintvédő bizottságot alakít Miskolcon és Borsod megyében.

július 28. - Kormányrendeletet adnak ki a gazdasági rend büntetőjogi védelméről. Oszip István (MKP) főispán, közellátási kormánybiztos utasítására a rendőrség Miskolcon letartóztat két zsidó származású, árdrágítással vádolt malomtulajdonost; Rejtő Sándort és Jungreisz Ernő Flóriánt.

július 29. - A miskolci rendőrség elrendeli az árdrágítás vádjával az előző napon letartóztatott személyek internálását. A diósgyőri üzemekben az árdrágítás elleni tömegdemonstrációra felszólító röpcédulák jelennek meg. Az akciót az üzemi bizottságok is támogatják. Megkezdődik a párizsi békekonferencia. A világháborúban győztes 21 nemzet delegációja a békeszerződések tervezetéről tárgyal, kivéve a Németországgal, Ausztriával és Japánnal kötendő szerződést. A konferenciának nincs döntési jogosítványa, csak ajánlásokat tehet a Külügyminiszterek Tanácsának.

július 30. - A Magyar Kommunista Párt és a forintvédő bizottság kezdeményezésére Diósgyőrből Miskolcra vonuló tüntetők megtámadják az árdrágítás vádjával internált malomtulajdonosokat és az őket kísérő rendőrt. Rejtőt a bántalmazást követően sikerül kórházba szállítani, Jungreisz Ernő belehal sérüléseibe.

július 31. - A miskolci rendőrség az előző napi népítéletben való részvétel gyanújával őrizetbe vett személyek közül négy embert elenged, akik hírét viszik, hogy a politikai nyomozók bántalmazták az őrizetbe vett munkásokat. Diósgyőrben elhatározzák, hogy a munkásokat ki kell szabadítani. Fekete Mihály, a Magyar Kommunista Párt (MKP) miskolci titkára Budapestre utazik, és személyesen tájékoztatja Rajk László belügyminisztert a történtekről, valamint a Miskolcon kialakult helyzetről. A bankjegyforgalom 47,3 kvadrillió adópengő. A drágulás mértéke az előző hónaphoz képest ezer billiószoros.

július 31. - E hónapban megkezdődik a Szovjetunióban raboskodó magyar hadifoglyok szervezett hazaszállítása. A szovjetek novemberben felfüggesztik a szállításokat.

Lengyel Balázs és Nemes Nagy Ágnes megindítja az Újhold című szépirodalmi folyóiratot.

Felhasznált forrás: Magyar kronológia 1918-2000


Napra pontos gyűjtések

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


01 |vissza a lap tetejére

02 |vissza a lap tetejére

03 |vissza a lap tetejére

04 |vissza a lap tetejére

05 |vissza a lap tetejére

06 |vissza a lap tetejére

07 |vissza a lap tetejére

08 |vissza a lap tetejére

09 |vissza a lap tetejére

10 |vissza a lap tetejére

11 |vissza a lap tetejére

12 |vissza a lap tetejére

13 |vissza a lap tetejére

14 |vissza a lap tetejére

15 |vissza a lap tetejére

16 |vissza a lap tetejére

17 |vissza a lap tetejére

18 |vissza a lap tetejére

19 |vissza a lap tetejére

20 |vissza a lap tetejére

21 |vissza a lap tetejére

22 |vissza a lap tetejére

23 |vissza a lap tetejére

24 |vissza a lap tetejére

25 |vissza a lap tetejére

26 |vissza a lap tetejére

27 |vissza a lap tetejére

28 |vissza a lap tetejére

29 |vissza a lap tetejére

30 |vissza a lap tetejére


31 |vissza a lap tetejére

A pengő megszűnése Magyarországon


iNapló.hu | mindenNapiNapló | vissza a lap tetejére |kronológiai források