iNapló.hu | mindenNapiNapló / 1954 / május / napok:

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


1954. május

Összeállította: Juhász Máté (2020.)

Sötét hírrel vette kezdetét 1954. májusa a magyar belpolitikában: Demény Pál 10 éves börtönbüntetését május 3-án a Legfelsőbb Bíróság másodfokon is helybenhagyta, nyílt üzenetet küldve ezzel mindenkinek, aki nem ért egyet Rákosi Mátyással. Az agresszív pereskedés azonban Moszkva figyelmét sem kerülhette el, ahol az új pártvezetés már megkezdte a desztalinizáció megalapozását. Május 5-én Hruscsov személyesen is közölte Gerővel és Rákosival rosszallását a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának meghallgatásán, ahol nem csak a jogtalanul elítéltek ügyeinek felülvizsgálatát és rehabilitációját követelte az MDP vezetőitől, de nyíltan állást foglalt Nagy Imre programja mellett is, tovább mélyítve ezzel a Rákosi és Nagy közötti konfliktust. Bizakodásra adott okot azonban, hogy május 12-én a Magyar Dolgozók Pártjának Pártbizottsága Ács Lajos előterjesztésében elfogadja a „jogtalanul elítélt párttagok rehabilitálásának elveire” vonatkozó tervezetet, és javaslatot tesz egy Rehabilitációs Bizottság létrehozására, aminek megszervezése a május 19-i pártülésen Ács és Apró Antal részvételével kezdetét is veszi. Nagy Imre ugyanezen az ülésen tervezetet nyújt be a Népfront oly módon történő átszervezésére, hogy az a többpártrendszer funkcióját tölthesse be, illetve felveti a koalíciós kormányzás lehetőségét is. A Pártbizottság azonban Rákosi és Gerő nyomására elveti Nagy tervezetét.

A hónap első harmadának külpolitikai tudósításait a vietnami hírek uralták: május 7-én a kommunista Viet Minh csapatok elfoglalták a francia idegenlégió által védett Dien Bien Phu erődöt abban az ütközetben, ami végül teljes francia kapitulációval az első indokínai háború végét jelenti. Alig több mint egy héttel később, május 15-én újabb világpolitikai jelentőségű hír járja be a nemzetközi és magyar sajtót: Paraguayban Alfredo Stroessner tábornok katonai puccsal megdönti a demokratikusan megválasztott Federico Chávez kormányát, és az Egyesült Államok támogatásával Dél-Amerika történetének leghosszabb (1989-ig tartó) személyi kultuszon alapuló katonai diktatúráját hozza létre. Az ezt követő napokban azonban olyan események játszódtak le, amik bizakodásra adtak okot a szabad világ híveinek. Május 16-án ugyanis rabfelkelés robbant ki a kengiri gulagban: a példátlan intenzitású szabadságért vívott küzdelemről Szolzsenyicin A Gulag szigetcsoportja is beszámol. Ezt követte az USÁ-ban május 17-én a Brown kontra topekai Oktatási Tábla ügyében hozott, precedensértékű Legfelsőbb Bírósági döntés, amely kimondta, hogy alkotmányellenes az iskolákban történő faji szegregáció. Ismét bizakodásra adott okot, hogy május 26-án a csehszlovák Nemzetgyűlés kimondta, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül választójoggal rendelkezik minden 18. életévét betöltött állampolgár, érdemi többpártrendszer nélkül azonban ez nem sokat változtatott a novemberi parlamenti választások eredményén, melynek során a Csehszlovák Kommunista Párt 99,2%-os „támogatottsággal” alakíthatott kormányt.

Május 14-én nagy lépést tett az emberiség azért, hogy megőrizze kultúrkincsét: Hágában egyezmény születik a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén történő védelméről. Bár az egyezményt a világ nemzetállamainak döntő többsége (mintegy 133 ország) ratifikálja, hazánk kulturális életét hamarosan komoly veszteségek rázzák meg. Május 21-án elhunyt Bartos Gyula Kossuth-díjas színész, május 25-én pedig az indokínai Thai Binh városa mellett aknára lép és életét veszti a világhírű harctéri fotóriporter, Friedman Endre, közismertebb nevén Robert Capa. A hónap végére azonban végre a magyar kultúrának is volt miért örülnie, május 30-án ugyanis Jókai Mór halálának 50. évfordulójára nagyszabású irodalmi programsorozat veszi kezdetét Komáromban, Balatonfüreden pedig megnyílik a Jókai Mór Emlékház.

1954. májusa a magyar sporttörténelmet sem hagyta érintetlenül: miután a magyar futballválogatott előző év novemberében 6:3-ra megverte az angol alakulatot, a magyar sportrajongók alig várták, hogy május 23-án élőben is láthassák a csodát. Mint ismeretes, nem maradtak hoppon: „az angolok egy hétre jöttek, és 7-1-re mentek!” A nemzeti sportdiadal fölött érzett mámor azonban nem tarthatott sokáig, mert május 30-án a magyar hajózásban azóta is példátlannak számító tragédia rázta meg az országos közéletet: a balatonfüredi kikötőből Tihanyba induló Pajtás gőzhajó, fedélzetén 176 utassal és a 6 fős személyzettel, máig ismeretlen okból oldalára dőlt és elsüllyedt. A balesetben 23-an vesztették életüket, és több mint 50-en szenvednek sérüléseket.

KÉPEK:

Alfredo Stroessner Wikipedia

Magyarország- Anglia: 7-1, 1953 (téves dátumozás) Fortepan

Nagy Imre hozzászól az 1951-es költségvetés vitájához, 1950; téma: Nagy Imre Fortepan

Robert Capa flickr

Első indokínai háború Wikipedia

Little Rock-i integrációellenes tüntetés; téma: Szegregáció Wikipedia

Sétahajó a Balatonon, 1953; téma: Pajtás Fortepan

1954. május 1. (ünnepség)  Fortepan

Napra pontos eseménysor

május eleje A moszkvai Znamja c. folyóiratban megjelenik Ilja Ehrenburg Olvadás c. kisregényének első része.

május 2. Megszületett Elliot Goldenthal, amerikai zeneszerző (Interjú a vámpírral, A pusztító, A gömb)

május 3. Az Legfelsőbb Bíróság másodfokon helybenhagyja Demény Pál 10 éves börtönbüntetését.

május 4. megszületett Géczi János, magyar író, költő.

május 5. Az MDP vezetői Moszkvában az SZKP KB Elnökségével tárgyalnak. A szovjetek bírálják Rákosi Mátyás és Gerő Ernő magatartását, és megerősítik Nagy Imre programját; Rákosi elfogadja a vele szemben megfogalmazott kritikát. Nyikita Hruscsov sürgeti a rehabilitációk meggyorsítását.

május 6. Megjelenik az oktatásügyi miniszter 1/1954. sz. rendelete az egyetemi és főiskolai felvételi eljárásról. A rendelet előírja a szakmai ismeretek korábbiaknál hangsúlyosabb számonkérését, ugyanakkor ideológiai és származási feltételeket nem említ. Az MDP PB utasítja a belügyminisztert, állítsa össze a politikai okokból elítéltek névjegyzékét, s tegyen javaslatot az ügyek felülvizsgálatára.

május 7. A Vietnam függetlenségéért küzdő Viet Minh csapatai elfoglalják a több mint 12 ezer francia katona által védelmezett Dien Bien Phu erődjét.

május 9. Átadják a tiszalöki duzzasztóművet. Megszületett Taróczy Balázs teniszező, az újkori magyar tenisz legsikeresebb versenyzője. Megszületett Nagy Géza, magyar festőművész és grafikus.

május 12. Az MDP PB Ács Lajos előterjesztésében elfogadja a „jogtalanul elítélt párttagok rehabilitálásának elveire” vonatkozó tervezetet; a testület javaslatot tesz Rehabilitációs Bizottság létrehozására.

május 14. Hágában egyezményt írnak alá a kulturális javak védelméről fegyveres összeütközés esetén. (Az egyezményhez az USA és Nagy-Britannia nem csatlakozik.)

május 15. Alfredo Stroessner tábornok puccsal magához ragadja a hatalmat Paraguayban. Megszületik Gyarmati Andrea magyar úszó, orvos.

május 16. Kirobban a kengiri (Szu, Kazahsztán) Gulag-tábor foglyainak lázadása.

május 17. Bukarestben a katonai törvényszék ítéletet hirdet az ún. „transzilvanisták” perében: Jordáky Lajos v. egyetemi tanárt 12 évi, Demeter János egyetemi tanárt 10 évi, Balogh Edgárt, a Bolyai Tudományegyetem v. rektorát 8 évi, Csőgör Lajost, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet korábbi rektorát 6 évi kényszermunkára és teljes vagyon-elkobzásra ítélik. Az USA Legfelsőbb Bírósága precedens-értékű döntésével megtiltja a faji elkülönítést az iskolákban.

május 18. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben bejelentik, hogy a június elején, Genfben kezdődő ülésszakon magyar delegáció is részt vesz, s hogy Magyarország kész a tagságból eredő kötelezettségek teljesítésére.

május 19. Ülést tart az MDP PB. A testület megvitatja Nagy Imre tervezetét a tanácsok működéséről és a népfront újraszervezéséről: eszerint a népfrontnak a többpártrendszer funkcióját kell betöltenie. Nagy felveti a koalíciós kormányzás lehetőségét. A PB, elsősorban Rákosi Mátyás és Farkas Mihály éles kritikájának hatására, elveti a tervezetet. — A PB elfogadja Gerő Ernő előterjesztését egyes politikai perek felülvizsgálatáról. Rákosi Mátyás, Apró Antal és Ács Lajos részvételével bizottság alakul a jogtalanul elítélt v. párttagok rehabilitálásával kapcsolatos határozat végrehajtásának irányítására.

május 21. Meghalt Bartos Gyula, Kossuth-díjas színész. Megszületik Füredi Zoltán, magyar matematikus.

május 22. Helyreállítják a magyar–jugoszláv kereskedelmi kapcsolatokat.

május 23. Az „évszázad mérkőzésének” bp-i visszavágóján a magyar labdarúgó-válogatott 7:1-re győz Anglia csapata ellen.

május 24. Összeül az MDP III. kongresszusa.  Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Nagy Imre rész-vételével megalakul a Rehabilitációs Bizottság.

május 25. Indokínában, Thai Binh városa mellett aknára lép és életét veszti a háborúról tudósító Robert Capa (Friedman Endre Ernő) fotóművész, aki háborúellenes felfogást tükröző harctéri felvételeivel szerzett világhírnevet.

május 26. Csehszlovákiában a Nemzetgyűlés kimondja, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül választójoggal rendelkezik valamennyi 18. életévét betöltött csehszlovák állampolgár.

május 27. Az Mt határozatot hoz az erdőgazdálkodás fejlesztéséről.

május 28. Meghalt Nóti Károly filmíró és kabarészerző (Lepsénynél még megvolt!)

május 29. A hollandiai Oostenbeckben, az Hotel de Bilderbergben megkezdődik egy befolyásos politikusok, üzletemberek, médiaszemélyiségek, tudósok alkotta zártkörű társaság első tanácskozása. — A változó összetételű, informális grémium utóbb Bilderberg-csoport néven vált ismertté.

május 30. Befejeződik az MDP III. kongresszusa. A tanácskozáson 796 teljes jogú és 54 tanácskozási jogú küldött vesz részt. Rákosi Mátyás és Nagy Imre ellentéte nem kerül nyilvánosságra. A balatonfüredi kikötőből Tihanyba induló Pajtás gőzhajó, fedélzetén 176 utassal és 6 főnyi személyzettel, máig ismeretlen okból oldalára dől és elsüllyed. A balesetben 23 ember hal meg, több mint ötven szenved sérüléseket. — A tragédiáról az SzN rövidke hírben tudósít, amely 12 halottat és néhány sebesültet említ.

Jókai Mór halálának 50. évfordulója alkalmából nagyszabású csehszlovák–magyar „kultúrtalálkozót” rendeznek Komáromban. A 21 tagú magyar küldöttség tagja mások mellett Veres Péter, Illyés Gyula, Erdei Sándor, Szabó Pál és Urbán Ernő; a csehszlovák írókat Jan Drda, a Csehszlovák Írók Szövetségének elnöke, Ctibor Štítnický, a Szlovák Írók Szövetségének vezető titkára és Egri Viktor, a Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciójának titkára képviseli.


Napra pontos gyűjtések

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


01 |vissza a lap tetejére

02 |vissza a lap tetejére

03 |vissza a lap tetejére

04 |vissza a lap tetejére

05 |vissza a lap tetejére

06 |vissza a lap tetejére

07 |vissza a lap tetejére

08 |vissza a lap tetejére

09 |vissza a lap tetejére

10 |vissza a lap tetejére

11 |vissza a lap tetejére

12 |vissza a lap tetejére

13 |vissza a lap tetejére

14 |vissza a lap tetejére

15 |vissza a lap tetejére

16 |vissza a lap tetejére

17 |vissza a lap tetejére

18 |vissza a lap tetejére

19 |vissza a lap tetejére

20 |vissza a lap tetejére

21 |vissza a lap tetejére

22 |vissza a lap tetejére

23 |vissza a lap tetejére

24 |vissza a lap tetejére

25 |vissza a lap tetejére

26 |vissza a lap tetejére

27 |vissza a lap tetejére

28 |vissza a lap tetejére

29 |vissza a lap tetejére

30 |vissza a lap tetejére

31 |vissza a lap tetejére


iNapló.hu | mindenNapiNapló | vissza a lap tetejére |kronológiai források