iNapló.hu | mindenNapiNapló / 1945 / február / napok:

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


1945. február

Összeállította: Rack László (2019.)

Február elsejére tehető a Politikai Rendészeti Osztály megalakulása. Ennek a vezetésével Péter Gábort bízzák meg. Ez lesz a későbbi ÁVH. A Vörös Hadsereg 400 tonna élelmiszert ad Budapestnek. Február harmadikán megkezdi működését a Budapesti Néptörvényszék, a későbbi Népbíróság elődje.

Akreditált diplomaták felkeresik Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornokot, akit megpróbálnak rávenni a kapitulációra, sikertelenül. Az 1. Belorusz Front eléri az Oderát, és hídfőket alakít ki a folyó bal partján.

Február negyedikén megkezdődnek a tárgyalások a jaltai konferencián. A fő téma,  Németország lefegyverzése. Sztálin követeli Lengyelországtól, hogy a nyugati határt tolják ki egészen a Neisse folyóig. Február ötödikén a lengyelországi az Országos Nemzeti Tanács elnöke, Bolesaw Bierut közzé teszi nyilatkozatát, mely szerint az Odera és a Neisse folyóktól keletre eső területek polgári közigazgatás alá kerültek. Február hatodikán a szovjetek átkelnek az Oderán. Ugyanekkor a Lengyel Munkáspárt meghatározza gazdaságpolitikájának fő irányelveit.

Ezzel párhuzamosan Magyarországon a 200/1945 kormányrendelet hatályon kívül helyezi a zsidótörvényeket és a különböző jogfosztó rendeleteket. Február hetedikén megalakul a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központja. Ugyanekkor Németh Dezső, az I. hadtest vezérkari főnöke átáll a szovjet csapatokhoz.

Romániában is zajlanak az események, nyilvánosságra hozzák a Nemzetiségek Statútumát. Eszerint a nemzetiségek szabadon használhatják anyanyelvüket, 30%-os nemzetiségi lakosság esetén a közigazgatásban is.

A jaltai konferencia negyedik ülésén Sztálin kijelenti, hogy a Vörös Hadsereg által elfoglalt német területekről a lakosság nagy része elmenekült.

Február nyolcadikán Székesfehérvárott a nyilasok letartóztatják Shvoy Lajos megyés-püspököt.

Február kilencedikén az S13-as szovjet tengeralattjáró elsüllyeszti a „General von Steuben” gőzöst, melynek fedélzetén közel ötezer ember tartózkodott.  Az ötezer emberből alig hatszáz embert tudtak kimenekíteni a vízből.

Február tizedikén a román kormány a Moszkvában megkötött szovjet–román fegyverszüneti egyezmény 8. pontjára hivatkozva létrehozza az „ellenséges javakat kezelő” CASBI intézményét, és zárolja az „ellenséges, hadviselő országok” és állampolgáraik minden romániai ingó és ingatlan vagyonát. a szovjet csapatok a Balti Flotta bevonásával megindítják a kelet-pomerániai hadműveletet, s megkezdik a Kelet-Poroszországban bekerített 25 német hadosztály felszámolását.

Február tizenegyedikén a budai várba szorult német és magyar csapatok megkísérnek kitörni a szovjet gyűrűből, sikertelenül. Ezzel egyidőben a szövetséges nagyhatalmak Jaltában nyilatkozatot tesznek közé a felszabadított Európáról. A Szovjetúnió belép a Japán elleni háborúba, és beleegyezését adja az ENSZ alakuló közgyűlése összehívásához.

Február tizenkettedikén Budafokon Variházy Oszkár alezredes parancsnoksága alatt megalakul az első magyar önkéntes zászlóalj. Február tizenharmadikán kemény harcok árán ugyan, de a szovjeteknek sikerül kiszorítania a budai oldalról a németeket. Innentől Budapest teljes része a Vörös Hadsereg figyelme alatt áll.

Az angol és amerikai légierők bombázzák Drezdát, amely hatalmas károkat okoz és több mint 150000 ember is belehal.

Február tizenötödikén Miklós Béla miniszterelnök Budapest közellátási kormánybiztosává nevezi ki Vas Zoltánt. Ezzel egyidőben az SZDP vezetősége határozatot hoz a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM) megalakításáról. Február tizenhatodikán az Ideiglenes Nemzeti Kormány közzéteszi első listáját azokról, akiket háborús bűncselekmények elkövetésével vádolnak. Ezzel egyidőben megbízzák Major Tamást a Nemzeti Színház, Jób Dánielt a Vígszínház, Bárdos Artúrt a Belvárosi Színház vezetésével.

Edvard Beneš, a londoni emigráns csehszlovák kormány vezetője rádióbeszédében bejelenti, hogy az új csehszlovák köztársaság nemzeti állam lesz, ezért elő kell készíteni a németek és a magyarok ügyének „végérvényes megoldását”.

Február tizennyolcadikán az SZDP megtartja első fővárosi nagygyűlését. Ettől a  naptól fogva Budapesten jelenik meg a Népszava. Február tizenkilencedikén pártvezetőséggé alakul az SZDP addig ideiglenes vezetősége.

Február huszonegyedikén az Ivodzsima-i partraszállást Us Saratoga repülőgép-hordozót három  perc alatt öt kamikaze találja el, de a hajó nem süllyed el, viszont a Uss Bismarck Sea legénységének 218 tagja hullámok áldozatává válik.

Február huszonharmadikán Budapesten a rengeteg holt elszállítására rendszeres vonatjárat indul a belvárosi Rókus korház és a kőbányai Új-köz temető közötti vonalon.

Törökország hadat üzen Németországnak és Japánnak egyaránt. Február huszonnegyedikén amerikai csapatok felszabadítják Manilát.

Február huszonhetedikén a Szlovák Nemzeti Tanács rendeletet ad ki, mely szerint a németek, magyarok, az árulók és a szlovák nép ellenségeinek a mezőgazdasági vagyonuk elkobzásáról, majd szétosztásáról, gyorsított eljárásban. Február huszonnyolcadikán pedig Bukarestben lemond Nicolae Rádescu a miniszterelnöki posztról.

Kronológia

február 1. Kinevezik az Operaház új igazgatóságát; Komáromy Pál, Nádasdy Kálmán, Székely Mihály.

február 2. Hivatalosan megalakul a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya, vezetője Péter Gábor. A Vörös Hadsereg 400 tonna élelmiszert utal ki Budapestnek.

február 3.  Budapesti Néptörvényszék néven megkezdi működését a későbbi Népbíróság. Első tárgyalásán halálra ítél két egykori keretlegényt, Szívós Sándor szakaszvezetőt és Rotyis Péter törzsőrmestert. Magyarországon akkreditált diplomaták Angelo Rotta pápai nuncius vezetésével felkeresik Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornokot, a Budapest-erőd parancsnokát, és megkísérlik rávenni a kapitulációra; kísérletük sikertelen marad. Az 1. Belorusz Front eléri az Oderát, és hídfőket alakít ki a folyó bal partján.

február 4.  Az Oktogonon lámpavasra akasztják az előző napon halálra ítélt két keretlegényt.

február 5.  A Szovjetúnió felveszi a diplomáciai kapcsolatot a lublini lengyel kormánnyal. A nyugati hatalmak továbbra is a londoni emigráns kormányt ismerik el. Franciaországban kivégzik Denise Blochot, Lilian Rolfe-ot és a magyar Szabó Violettát, az Ellenállás tagjait.

február 6. A 200/1945 kormányrendelet hatályon kívül helyezi a zsidótörvényeket és a különböző jogfosztó rendeleteket. A Szovjetúnió Állambiztonsági Népbiztossága moszkvai belső börtönében kiállított dokumentum szerint őrizetükben van a „január 19-én letartóztatott Raoul Wallenberg.

február 7. Az Országos Szakszervezeti Tanács jogutódaként megalakul a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központja.  Németh Dezső, az I. hadtest vezérkari főnöke átáll a szovjet csapatokhoz. Romániában nyilvánosságra hozzák a Nemzetiségek Statútumát. A nemzetiségek szabadon használhatják anyanyelvüket, 30%-os nemzetiségi lakosság esetén a közigazgatásban is; a köztisztviselők nem kényszeríthetők nyelvvizsgára. A jaltai konferencia negyedik ülésén Sztálin kijelenti, hogy a Vörös Hadsereg által elfoglalt német területekről a lakosság nagy része elmenekült.

február 8.  A németek által visszafoglalt Székesfehérvárott a nyilasok letartóztatják Shvoy Lajos megyés-püspököt.

február 9.  Az Ideiglenes Nemzeti Kormány összeállítja a fasisztának vagy népellenesnek minősített, és ezért feloszlatandó egyesületek listáját, és elfogadja a háborús bűnösök 1. sz. kimutatását.

február 10. A román kormány a Moszkvában megkötött szovjet–román fegyverszüneti egyezmény 8. pontjára hivatkozva létrehozza az „ellenséges javakat kezelő” CASBI intézményét, és zárolja az „ellenséges, hadviselő országok” és állampolgáraik minden romániai ingó és ingatlan vagyonát. A szovjet csapatok a Balti Flotta bevonásával megindítják a kelet-pomerániai hadműveletet, s megkezdik a Kelet-Poroszországban bekerített 25 német hadosztály felszámolását.

február 11. A szovjet csapatok elfoglalják a Citadellát. Az éjszaka folyamán a budai Vár mintegy német és magyar védői Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok vezetésével megkísérlik a kitörést az ostromgyűrűből, ami végül kevesebb mint ezer katonának sikerül. Rákosi Mátyás beszédet mond a debreceni Arany Bika szállóban; 1919 óta ez az első nyilvános magyarországi szereplése. Ravasz László dunamelléki ref. püspök elsőként szólítja fel bűnbánatra az egyházat. A szövetséges nagyhatalmak Jaltában nyilatkozatot tesznek közé a felszabadított Európáról. Megegyeznek, hogy a három hatalom Németországban átveszi a legfőbb hatalmat; a jóvátétel összege 20 milliárd dollár lesz, amelynek fele a Szu-t illeti. Lengyelország határait, nyugati kompenzáció mellett, keleten a Curzon-vonal mentén húzzák meg; a kelet-európai kisállamokban ideiglenes koalíciós kormányokat hoznak létre a demokratikus pártok részvételével. A Szovjetúnió belép a Japán elleni háborúba, és beleegyezését adja az ENSZ alakuló közgyűlése összehívásához. A Gestapo emberei a budai Várban kivégzik Kudar Lajos cs. ezredest, az Államvédelmi Központ helyettes, Ujszászy István tábornok letartóztatása után tényleges vezetőjét, aki aktívan támogatta az ellenállást.

február 12. Budafokon Variházy Oszkár alezredes parancsnoksága alatt megalakul az első magyar önkéntes zászlóalj. A nyilas hadbíróság halálra ítéli Hardy Kálmán folyamőr altábornagyot1 és 15 évi fegyházra Dálnoki Veress Lajos vezérezredest; Utassy Loránd és Kuthy László vk. ezredest felmentik. Távollétükben vádat emelnek Vörös János és Faragho Gábor vezérezredesek ellen is.

február 13. Befejeződik a főváros 102 napig tartó ostroma, amelynek során 80 ezer szovjet katona, 50 ezer német katona és 25 ezer (más adatok szerint 38 ezer) polgári személy veszíti életét. A magyar és német (hadi)foglyok száma a hivatalos szovjet adatok szerint 138 ezer, akik közül azonban 50 ezer a magyar civilek száma. (Más adatok szerint 100 ezer civil és 40 ezer katona lehetett a foglyok megoszlása.) A teljes magyar emberveszteség, az elhurcolt zsidókat is beszámítva, kb. 105 ezer főre tehető. A főváros 40 ezer épületének 74%-a megsérül, 23%-a elpusztul vagy súlyosan megrongálódik; 32 363 lakás megsemmisül vagy lakhatatlanná válik. Péter Gábor, a politikai rendőrség vezetője letartóztatja Demény Pált, a Moszkvától független magyar kommunisták vezetőjét.

február 14–15. Az angolszász légierő szőnyegbombázása porig rombolja Drezda városát.

február 15. Miklós Béla miniszterelnök Vas Zoltánt (MKP) az egész országra kiterjedő hatáskörrel Bp közellátási kormánybiztosává nevezi ki. Megalakul a Budai Önkéntes Ezred; létszáma 2500 fő, parancsnoka Variházy Oszkár alezredes. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rehabilitálja a Tanácsköztársaság leverését követő megtorlás idején vagy azt követően baloldali meggyőződésük vagy tevékenységük miatt elítélteket és üldözötteket. Megjelenik a Keresztény Demokrata Néppárt debreceni szervezetének felhívása, amelyben bejelentik, hogy részt kívánnak venni a romba döntött ország újjáépítésében. Az SZDP vezetősége határozatot hoz a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM) megalakításáról.

február 16. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány közzéteszi első listáját azokról, akiket háborús bűncselekmények elkövetésével vádolnak. Megbízzák Major Tamást a Nemzeti Színház, Jób Dánielt a Vígszínház, Bárdos Artúrt a Belvárosi Színház vezetésével.

Edvard Beneš, a londoni emigráns csehszlovák kormány vezetője rádióbeszédében bejelenti, hogy az új csehszlovák köztársaság nemzeti állam lesz, ezért elő kell készíteni a németek és a magyarok ügyének „végérvényes megoldását”.

február 17. Az iparügyi miniszter rendelete alapján minden 50-nél több alkalmazottat foglalkoztató üzemben létre kell hozni az üzemi bizottságokat.

február 18. Az SZDP megtartja első fővárosi nagygyűlését. E naptól Budapesten jelenik meg a Népszava; a debreceni szociáldemokrata lap címe Tiszántúli Népszava.

február 19. Pártvezetőséggé alakul az SZDP addig ideiglenes vezetősége; elnök Szeder Ferenc, főtitkár Szakasits Árpád.

február 22. Rákosi Mátyás beszédet mond az MKP budapesti aktívaértekezletén, a Sportcsarnokban.

február 26. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány három rendeletet alkot: az 1. és 2. bécsi döntőbírósági határozatok és az ország területi változásairól szóló törvények érvénytelenné nyilvánításáról; a szélsőjobboldali és fasiszta pártok és szervezetek, a félkatonai jellegű szervezetek, 25 fasisztának minősített párttal és szervezettel együtt a Nyilaskeresztes Párt–Hungarista Mozgalom, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt, a Magyar Megújulás Pártja, az Etelközi Szövetség, a Levente-szervezetek, az ÉME, a MOVE és a Magyar Élet Pártja betiltásáról; a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek beszolgáltatásáról és megsemmisítéséről.

február 27. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 302/1945. ME. sz. határozatával elrendeli a mo-i német állampolgárok internálását. Andrej Visinszkij szovjet külügyi népbiztos-helyettes Bukarestben Mihály királytól követeli Nicolae Rădescu tábornok menesztését, és Petru Groza miniszterelnöki kinevezését. Kijelenti, ha a király nem Grozát nevezi ki miniszterelnökké, ,,a Szovjetunió nem vállal felelősséget azért, hogy Románia mint független állam fennmarad”.

február 28. Lemond Nicolae Rădescu román miniszterelnök.

Felhasznált forrás: Magyar kronológia 1918-2000


Napra pontos gyűjtések

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


01 |vissza a lap tetejére

02 |vissza a lap tetejére

03 |vissza a lap tetejére

04 |vissza a lap tetejére

05 |vissza a lap tetejére

06 |vissza a lap tetejére

07 |vissza a lap tetejére

08 |vissza a lap tetejére

09 |vissza a lap tetejére

10 |vissza a lap tetejére

11 |vissza a lap tetejére

12 |vissza a lap tetejére

13 |vissza a lap tetejére

14 |vissza a lap tetejére

15 |vissza a lap tetejére

16 |vissza a lap tetejére

17 |vissza a lap tetejére

18 |vissza a lap tetejére

19 |vissza a lap tetejére

20 |vissza a lap tetejére

21 |vissza a lap tetejére

22 |vissza a lap tetejére

23 |vissza a lap tetejére

24 |vissza a lap tetejére

25 |vissza a lap tetejére

26 |vissza a lap tetejére

27 |vissza a lap tetejére

28 |vissza a lap tetejére

29 |vissza a lap tetejére

30 |vissza a lap tetejére

31 |vissza a lap tetejére


iNapló.hu | mindenNapiNapló | vissza a lap tetejére |kronológiai források