iNapló.hu | mindenNapiNapló / 1946 / február / napok:

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


1946. február

Kronológia

február 1. - A Nemzetgyűlés megalkotja az 1946: I. tc.-et Magyarország államformájáról. A törvény eltörli a királyságot, és Magyarországot köztársasággá nyilvánítja. A preambulum kimondja: a polgárok számára a köztársaság biztosítja az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait. A Nemzetgyűlés közfelkiáltással Tildy Zoltán református lelkészt, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) tagját választja köztársasági elnökké. A kormány újabb jegyzékkel fordul a szövetségesek kormányaihoz a béketárgyalások előkészítésével kapcsolatban, amelyben reményét fejezi ki, hogy a békekötés nem a bosszúállás szellemében fog történni, mivel hosszú távon csak az igazságra épülő, méltányos rendezés teremthet békés légkört. A jegyzék szerint a délkelet-európai rendezés egyik alapelvének „a nemzetiségi és területi kérdés összhangba hozatalának” kellene lennie. Új, kollektív bérrendszert vezetnek be, amely kötelezi a munkaadókat, hogy a bérek egy részét természetben, elsősorban élelmiszerben fizessék ki a dolgozóknak. Csehszlovákiában belügyminiszteri rendelettel felfüggesztik a magyar nemzetiségűekre az előző év októberében kimondott vagyonelkobzást. E naptól kezdődően országszerte újjáválasztják az üzemi bizottságokat; a választások élezik a kommunisták és a szociáldemokraták közötti feszültséget. Az SZDP valamelyest javít korábbi pozícióján, de a bizottságok vezetőségeiben megmarad a kommunista túlsúly.

február 2. - Nagy Ferenc kisgazda politikus a Parlament előtt kihirdeti a köztársasági államformáról szóló törvényt.

február 4. - Tildy Zoltán köztársasági elnök Nagy Ferencet (FKgP) nevezi ki miniszterelnökké. Megalakul a kormány: államminiszter Dobi István (FKgP), Szakasits Árpád (SZDP), Rákosi Mátyás (MKP), B. Szabó István (FKgP), belügy Nagy Imre (MKP), építés- és közmunkaügy Rácz Jenő (FKgP), földművelésügy Kovács Béla (FKgP), honvédelem Tombor Jenő (FKgP), igazságügy Ries István (SZDP), iparügy Bán Antal (SZDP), kereskedelem- és szövetkezetügy Rónai Sándor (SZDP), közellátásügy Bárányos Károly (FKgP), közlekedésügy Gerő Ernő (MKP), külügy Gyöngyösi János (FKgP), népjólét Molnár Erik (MKP), pénzügy Gordon Ferenc (FKgP), tájékoztatásügy Balla Antal (FKgP), újjáépítés Antall József (FKgP), vallás- és közoktatásügy Keresztury Dezső (NPP). Magyar–lengyel árucsereforgalmi megállapodást írnak alá.

február 5. - A Budapesti Népbíróság Jankó Péter elnökletével a Zeneakadémián megkezdi Szálasi Ferenc és vádlott-társai (Beregfy Károly, Csia Sándor, Gera József, Kemény Gábor br., Szöllősi Jenő, Vajna Gábor) perének tárgyalását. A Bay Zoltán fizikus vezette kutatócsoport saját fejlesztésű, a budapesti Egyesült Izzó gyárban felállított radarral mikrohullámú jeleket sugároz a Holdra, és a visszavert jeleket detektálja.

február 6. - Megjelenik a Gyermekbarátok Országos Egyesülete központi hetilapja, az Úttörő gyermekújság első száma. Prágában folytatódnak a magyar–csehszlovák tárgyalások a szlovákiai magyarság ügyében.

február 7. - A Nemzetgyűlés egyhangúlag Varga Bélát választja elnökké.

február 8. - A tatabányai bányaüzemek dolgozói versenyre („széncsatára”) szólítják az ország bányászait.

Philadelphiában (USA, Pennsylvania állam) bemutatják Bartók Béla III. zongoraversenyét; a szólista Sándor György, a zenekart Ormándy Jenő vezényli.

február 9. - Az amerikai kormány az 1945. november 20-ai magyar jegyzékre válaszolva leszögezi, hogy nem tartja megvalósíthatónak nemzetközi bizottság létrehozását sem a magyar–csehszlovák kisebbségi probléma, sem a lakosságcsere ellenőrzése céljából, s nem támogatja a magyarlakta szlovákiai területek nemzetközi ellenőrzés alá helyezését sem. Elismer és támogatni fog ugyanakkor minden olyan „emberséges” megoldást, amelyben a magyar és a csehszlovák kormány kölcsönösen megegyezik. Sztálin moszkvai választási beszédében visszatér a háború elkerülhetetlenségének és a kapitalizmus összeomlásának „hagyományos” doktrínájához.

február 10. - A budapesti nagyüzemek dolgozói a termelés fokozására szólítják fel a szénbányászokat. Prágában folytatódnak a magyar–csehszlovák tárgyalások a szlovákiai magyarság ügyében. A magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy magyarországi szlovákok önkéntesen áttelepülhessenek; ennek felügyeletére és lebonyolítására Szlovákia kormánybizottságot küldhet Magyarországra. Az egyezmény felhatalmazza Csehszlovákiát, hogy annyi csehszlovákiai magyart jelöljön ki áttelepülésre, ahány szlovák Magyarországon áttelepülni jelentkezik. A csehszlovák fél csupán arra vállal kötelezettséget, hogy a kitelepítendők társadalmi összetétele tükrözni fogja a magyar kisebbség szociális szerkezetét. A magyar küldöttség továbbra sem hajlandó tárgyalni a lakosságcsere és a tervbe vett reszlovakizáció után Csehszlovákiában maradó 150-200 ezer magyar egyoldalú átvételéről.

február 11. - Öthavi késéssel megkezdődik az első tanév a Kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen; az intézménynek több mint kétezer beiratkozott hallgatója van. A Sztálingrádnál 1943-ban hadifogságba esett Friedrich Paulus volt német tábornagy a szovjet fél tanújaként Nürnbergben vallomást tesz a Nemzetközi Katonai Törvényszék előtt.

február 14. - Az Nemzetgyűlés törvénybe iktatja Károlyi Mihály emlékét. A Lengyelországban tartott népszámlálás adatai szerint az ország 23,6 millió lakosának 86,9%-a lengyel, a németek aránya 9,7%. Philadelphiában (USA, Pennsylvania állam) az egyetem Moore School of Electronic intézetében megkezdi rendes működését az első teljes egészében elektronikus számítógép, az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer). A gép működése bizonyította, hogy a számítástechnika a gyakorlatban alkalmazható módszer a nagy mennyiségű, bonyolult számítással járó feladatok elvégzésére.

február 16. - Az Magyar Kommunista Párt (MKP) sportcsarnokbeli nagygyűlésén Rákosi Mátyás tart beszédet a párt gazdaságpolitikájáról, amelynek célja az infláció megfékezése, államosítások, kötött gazdálkodás, B-listázás és a földreform védelme. Rákosi bejelenti, hogy pártja támadást indít az Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) jobboldala és az „aktivizálódó egyházi és polgári reakció” ellen. Battonyán az MKP által összehívott népgyűlés száműzi a községből a három „legreakciósabbnak” bélyegzett földbirtokost; tíz percet kapnak arra, hogy elhagyják a települést, s megfenyegetik őket, ha visszatérnek, felakasztják őket.

február 18. - XII. Pius pápa Mindszenty József esztergomi érseket bíborosi méltóságra emeli. Tituláris templomává az új bíboros a San Stefano Rotondót választja.

február 19. - Futó Dezső négy nappal korábbi nemzetgyűlési interpellációját követően szabadlábra helyezik Lakos József volt szentesi rendőrkapitányt. Az Actio Catholica kezdeményezésére a katolikus egyetemi ifjúság vezetői tanácskozást kezdenek Zamárdiban. A Katolikus Főiskolai Diákszövetség tagszervezeteinek száma ekkor 45.

február 20. - Rákosi Mátyás átadja Nagy Ferenc miniszterelnöknek az Magyar Kommunista Párt (MKP) javaslatait az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének orvoslására.

február 21. - Mindszenty József esztergomi érsek a római Szent Péter-bazilikában tartott nyilvános konzisztóriumon átveszi a bíborosi birétumot. Magyarország 10 millió dollár értékű áruvásárlási kölcsönt kap az USA-tól; a kölcsönből az amerikai hadsereg felszerelési cikkeiből lehet vásárolni, egyebek között mozdonyokat. A Csehszlovákiában közzétett választási rendelet második pontja megfosztja választójogától a magyar nemzetiségű lakosságot.

február 23. - Mindszenty József bíborost magánkihallgatáson fogadja XII. Pius pápa.

Az Magyar Kommunista Párt (MKP) által szervezett 10 ezres tömegtüntetésen az Országház előtt a résztvevők követelik a reakciósnak minősített személyek eltávolítását a közigazgatásból, és azt, hogy a B-listázást végző bizottságokban kapjanak helyet a szakszervezetek képviselői. Lemond Kovács Béla (FKgP) földművelésügyi miniszter, utóda Dobi István, akit B. Szabó István (FKgP) követ az államminiszteri tisztségben. Ötezer fős, antiszemita jelszavakat is hangoztató tüntetést tartanak Miskolcon. A Szlovák Kommunista Párt Titkársága határozatban mondja ki, hogy a lakosságcsere során elsősorban a szlovákiai magyarság vagyonosabb rétegeit kell kitelepíteni, a lakosságcserét kísérő propaganda során pedig a csehszlovákiai magyarok kitelepítésének kérdését össze kell kapcsolni a magyarországi németek kitelepítésének kérdésével.

február 24. - „Felvidéki magyarok” memorandummal fordulnak Gyöngyösi János külügyminiszterhez, amelyben ismét az etnikai választóvonallal megegyező határok kialakításában jelölik meg a tartós és igazságos béke alapfeltételét. Az aláírók szerint Magyarországnak még a „jószomszédi viszony” érdekében sem szabad lemondania az egy tömbben élő magyarokról.

február 25. - A NOT elrendeli Turóczy Zoltán tiszai evangélikus püspök szabadlábra helyezését.

február 27. - Gyöngyösi János külügyminiszter és Vladimír Clementis csehszlovák külügyi államtitkár Budapesten aláírja a magyar–csehszlovák lakosságcsere-egyezményt. A csehszlovák hatóságok annyi magyart telepíthetnek ki, amennyi szlovák önként távozik Magyarországról. Az aláírást követően Vladimír Clementis csehszlovák külügyi államtitkár találkozik a koalíciós pártok képviselőivel, és kijelenti: a lakosságcsere-egyezménnyel még távolról sincs megoldva a csehszlovákiai magyar kisebbség problémája, hiszen Csehszlovákia nemzeti állammá kíván válni, és ehhez szükséges a teljes magyar és német kisebbség kitelepítése. Clementis szerint a Csehszlovákiában maradó magyarok kisebbségi jogokra nem számíthatnak, és a csehszlovák kormány az egy tömbben élő magyar lakosságot széttelepíti az ország különböző területeire. A jelenlevő magyar politikusok (Gyöngyösi János, Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, Kovács Imre és Veres Péter) egyöntetűen visszautasítják a teljes magyar lakosság átvételére vonatkozó csehszlovák követelést. Futó Dezső az Nemzetgyűlésben interpellációt nyújt be a gyömrői gyilkosságok ügyében; részletesen beszámol a vizsgálat hiányosságairól, és 22 holttestről tesz említést. Kovács Béla átveszi az FKgP országos központjának vezetését.

február 28. - A Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottságának határozata felszólítja Nagy Ferenc miniszterelnököt, hogy a kormány négy napon belül foglaljon állást a kommunisták által előterjesztett gazdasági programmal kapcsolatban, és hozza meg a megfelelő döntéseket. Kivégzik Imrédy Béla volt miniszterelnököt. A Népbíróságok Országos Tanácsa másodfokon jóváhagyja Rajniss Ferenc halálos ítéletét.

Felhasznált forrás: Magyar kronológia 1918-2000


Napra pontos gyűjtések

01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |

16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |


01 |vissza a lap tetejére

02 |vissza a lap tetejére

03 |vissza a lap tetejére

04 |vissza a lap tetejére

05 |vissza a lap tetejére

06 |vissza a lap tetejére

07 |vissza a lap tetejére

08 |vissza a lap tetejére

09 |vissza a lap tetejére

10 |vissza a lap tetejére

11 |vissza a lap tetejére

12 |vissza a lap tetejére

13 |vissza a lap tetejére

14 |vissza a lap tetejére

15 |vissza a lap tetejére

16 |vissza a lap tetejére

17 |vissza a lap tetejére

18 |vissza a lap tetejére

19 |vissza a lap tetejére

20 |vissza a lap tetejére

21 |vissza a lap tetejére

22 |vissza a lap tetejére

23 |vissza a lap tetejére

24 |vissza a lap tetejére

25 |vissza a lap tetejére

26 |vissza a lap tetejére

27 |vissza a lap tetejére

28 |vissza a lap tetejére

29 |vissza a lap tetejére

30 |vissza a lap tetejére

31 |vissza a lap tetejére


iNapló.hu | mindenNapiNapló | vissza a lap tetejére |kronológiai források