Gender-specifikus válaszlépések a kábítószer-problémával szembesülő női fogvatartottak kezelése terén a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben (2005. április)

Készítette:

Fliegauf Gergely

I. A magyar büntetés-végrehajtás kábítószer-prevenciós tevékenységéről általában

A büntetés-végrehajtás elsődleges faladata kábítószer-prevencióval kapcsolatban a kínálatcsökkentés. Alapvető célunk, hogy a kábítószer ne jusson be a büntetés-végrehajtási intézetekbe és intézményekbe. Amennyiben pedig, a kábítószer már bejutott, kábítószer-kereső kutyákkal és operatív módszerekkel igyekszünk megtalálni.

A keresletcsökkentés elsősorban egy kiválogatott célcsoport vonatkozásában zajlik. Az országban 13 helyen működik kábítószer-prevenciós részleg, ebből három helyen női célcsoporttal, és három helyen fiatalkorú fogvatartottakkal. A csoportokban összesen kb. 200 fő vesz részt, ami a fogvatartottak 1,52%-át jelenti.

A prevenció felvilágosító jelleggel (elsődleges prevenció) minden bv. intézetben és intézményben működik. A nevelési csoportok tagjai (átlag létszámuk 50-60 fő) csoportos nevelői foglalkozások keretében – gyakran civil szervezetek közreműködésével – juthatnak hozzá ehhez a szolgáltatáshoz.

A büntetés-végrehajtás szervezetrendszerén belül jogszabályi felhatalmazás alapján működik az elterelés jogintézménye. Erről a következő adatokat tudjuk szolgáltatni:

Az IMEI (Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet) szakmai felügyelete alatt álló Alternatív Drogterápiás Csoport (ADCS) 2000. március 21.-én kezdte meg működését az 1-1/31/2000 OP intézkedés alapján. (Az akkor hatályos Btk. szerint csak a kábítószerfüggő személyek részesülhettek az elterelés jogintézményében.) A csoportban kezelt személyek száma a következőképpen alakult:

Év	Megkezdett kezelések száma
2000	11
2001	11
2002	24
2003	56
2004	81
2004 december 13 után	40

Látható, hogy az elterelés jogintézményében részt vevő fogvatartottak száma egyre emelkedik. Gondot jelent, hogy a kezelés közben szabaduló fogvatartottak a szabadulásuk után nem folytatják a kezelést, pedig a bv. alkalmazottaktól minden esetben eligazítást kapnak a kezelés abbahagyásának jogi és egyéb következményeiről.

A magyar büntetés-végrehajtási intézményrendszerben a jelen igényeknek megfelelően működik az ártalomcsökkentés. Évente 10-15 fogvatartott szorul detoxikációs kezelésre, a többi ilyen jellegű kezelés ambuláns módon megoldató. Amennyiben a fogvatartottnak metadon fenntartó kezelésre van szüksége, külső orvos rendelkezése alapján, a fogvatartott célszállítással jut a kezeléshez. A magyar büntetés-végrehajtási intézetekben az egyéb ártalomcsökkentő szolgáltatások (tűcsere, bleaching kit stb.) igény hiányában nem érhetők el, de a szakmapolitikai válaszlépés kidolgozása jelenleg zajlik.

A következő táblázat a befogadási eljárás során a kábítószer-fogyasztást illető kérdésre adott válaszok, illetve a kábítószer miatt külső kezelésbe utalt betegek számának alakulását mutatja.

(A táblázathoz csatolt chart objektum egyéb információkat is tartalmaz.) Látható, hogy az utóbbi évek során a befogadás pillanatában – saját bevallás alapján – kábítószer-problémával szembesülő fogvatartottak száma jelentősen emelkedett.

Kábítószer-prevenciós részlegek (KPR)

A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 76/A-C §§ szabályozzák a kábítószer prevenciós részlegek létesítését. Az önként jelentkező elítéltek számára a kábítószer-fogyasztás és -terjesztés megelőzésére prevenciós részleg létesíthető. A prevenciós részlegen az az elítélt helyezhető el, aki írásban nyilatkozik arról, hogy a kábítószer-mentesség ellenőrzése érdekében aláveti magát rendszeres vizsgálatoknak, és azokhoz vizsgálati anyagot (testváladékot) szolgáltat. A prevenciós részlegen történő elhelyezésről a nevelő javaslatára a befogadási bizottság dönt. A kábítószer-prevenciós részlegek működését a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/54/2003 (IK Bv. Mell 7.) 2003. augusztus 1.-től hatályos OP intézkedése szabályozza. Ehhez kapcsolódik a kábítószer-prevenciós részlegen elhelyezett elítéltek és előzetesen letartóztattak ügyeinek intézésére vonatkozó egységes eljárás módszertani útmutatója, amely a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka általános helyettesének intézkedéseként [2-1/1/2003. (IK BV. Mell.11) OPÁH] készült el. Ezt az intézkedést 2003. november 1.-től kell alkalmazni.

Terhes anyák, kisgyermekes anyák

A Bv. Központi Kórház (Tököl) speciális osztályán nyernek elhelyezést a terhes anyák, jelenleg négyen tartózkodnak a körleten. A Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet 2. alegységében található az Anya-Gyerek Körlet, ahol jelenleg hét anya és hét gyermek nyer elhelyezést a szokásosnál jóval komfortosabb körülmények között. Közülük egy fő volt kapcsolatban kábítószerrel, bekerülése előtt metadon kezelésben részesült. A gyermek és anya folyamatos orvosi felügyelet alatt áll.

Kábítószer-problémával szembesülő fogvatartottak

A kábítószer-problémával szembesülő fogvatartottak nem csupán azok a személyek, akik a visszaélés kábítószerrel bűncselekményt követték el, sőt állíthatjuk, hogy ezek a fogvatartottak a bűncselekményük jellege miatt (kábítószer-kereskedelem, visszaélés jelentős mennyiséggel) elenyésző arányban küzdenek a keresleti oldalon kábítószer-problémával.

Szakmapolitikai indokokból a következő fogvatartottakat tekintjük kábítószer-probléma szempontjából figyelemre méltónak:

1. Rendszeres kábítószer-fogyasztó volt a börtönbe kerülése előtt;

2. Kábítószert fogyaszt a börtönben, illetve potenciális fogyasztó.

Az alábbi táblázat foglalja össze a velük szemben foganatosított intézkedéseket:

Kábítószer-problémával szembesülő fogvatartott	Foganatosított intézkedés	Az intézkedés eredménye
A Büntető Törvénykönyv alapján gyanúsított személy	Vétségi alakzat esetén lehetősége van az elterelésre bv. intézetben is.	A fogvatartott igazolást kap a kezelésről, és ennek értemében mentesül a szankcióktól.
A Büntető Törvénykönyv alapján elítélt személy	Kérheti kábítószer-prevenciós részlegen való elhelyezését.	Növekszik a fogvatartott reintegrációs esélye
A kábítószer fizikai elvonási tüneteit mutató fogvatartott	Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben kerül elhelyezésre, ahol ambuláns kezelésben részesül.	A fogvatartott megszabadul a fizikai elvonási tünetektől
KINT kábítószert használó fogvatartott	Kérheti kábítószer-prevenciós részlegen való elhelyezését.	Növekszik a fogvatartott reintegrációs esélye
BENT kábítószert használó fogvatartott	Bizonyítottság esetén büntetőeljárás indul. Kérheti kábítószer-prevenciós részlegen való elhelyezését.	A fogvatartottra azok a szabályok vonatkoznak, amelyek minden egyéb személyre

A jelenlegi nyers adataink a következők:

a., Kábítószer-bűncselekmény

Fogvatartotti létszám:                                                               16 579 fő

Ebből visszaélés kábítószerrel bűncselekmény miatt

fogvatartott személy:                                                                904 (5,45%)

2004:                                                                                      799 (4,7%)

b.,  Szociológiai kutatás

Paksi B. – Elekes Zs. (2004) kutatásból származó adataink a következők:

Vizsgálati minta:                                                          a börtönnépesség 6%-a

Ebből:

A drog hozzáférhető a börtönben (igennel válaszolt):                  60%

Bekerülése után elvonási tünete volt:                                         6,2%

Rendszeres fogyasztó volt kint:                                                 12,4%

Roma származásúnak vallotta magát:                                        28%

A börtönben is fogyaszt kábítószert:                                          7,9%

c., BVOP Egészségügyi Főosztály adatai - 2004

Kábítószer-fogyasztók száma (nyilatkozat alapján):                    1023 (6,17%)

Kábítószer-fogyasztás miatt

egészségügyi intézményben kezelésbe vettek száma:                  391 (2,36%)

Kábítószerek fajtái (esetszám):

Heroin:                                                                                   33

Kokain:                                                                       23

AMP:                                                                                     28

Kannabisz:                                                                              46 

Az Egészségügyi Főosztály által kezelt adatok a befogadási eljárás során feltett kérdések, és az azok után foganatosított intézkedések alapján keletkeztek. Érdekes egybeesés, hogy a két vizsgálati minta egyes adatai megfeleltethetők egymásnak [rendszeres kábítószer-fogyasztó volt a börtönbe kerülés előtt – bekerülése után elvonási tünete volt], ez azt bizonyítja, hogy a büntetés-végrehajtás a jelenlegi fogvatartotti igénynek és helyzetnek megfelelően építette ki a kábítószer-prevenciós stratégiáját. 

A szociológiai kutatásnak megfelelő válaszlépések kidolgozása jelenleg zajlik. Ennek keretében már megvalósult:

- új kábítószer prevenciós részleg terve (Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet),

- kábítószer-prevenciós pályázati tevékenység koordinációja (OBmB, ICSSZEM),

- folyamatos továbbképzés a személyzet részére (addiktológia, szakmapolitika, ártalomcsökkentés filozófiája, pályázat-technológia stb.),

- további kábítószer-kereső kutyák alkalmazása öt bv. intézetben,

- a kábítószer-prevenciós részlegek működését szabályzó országos parancsnoki intézkedés módosítása.

II. Gender-specifikus megközelítés

A kábítószer-bűncselekmény és a nemek kapcsolatát a következő plot táblázat szemlélteti:

Látható, hogy a fogvatartott férfiak nagyobb arányban (5,55 %) követnek el kábítószerrel visszaélés bűncselekményt, mint a női fogvatartottak (3,93%). Az össznépességre ez az arány 5,45%-ot százalékot mutat. Ezekhez az adatokhoz hozzá kell fűzni, hogy a nyilvántartási rendszerünk sajátosságai miatt csak a Btk. szerinti besorolásra vonatkozó adatokat (282-283. §§) tartalmazzák, és nem térnek ki az eredmény és eszköz bűncselekményekre (kábítószer hatása alatt elkövetett bűncselekmény, illetve kábítószer megszerzése érdekében elkövetett bűncselekmény). Az ítéletkiadmányok áttekintése a befogadási eljárás során megtörténik, és ha az adott fogvatartott esetében felmerül a kábítószer-probléma, felvilágosításban részesül a kábítószer-prevenciós részlegre való kerülés szabályairól.

A CEU által végzett, a fogvatartott nők reintegrációs esélyeit vizsgáló gender-kutatás (Tóth H. és mtsai 2005) eredményei szerint a fogvatartott nők legnagyobb gondja az, hogy a női profilú bv. intézetek centrális elhelyezkedésűek, és ennek köszönhetően  nehezedik a családdal való kapcsolattartás (a női profilú bv. intézetekhez sokat kell utazni). A hivatkozott kutatás által elemzett helyzet orvoslására a büntetés-végrehajtásnak rövid távon nincsen lehetősége, azonban preventív módon gondoskodtunk arról, hogy mind a három női profilú, elítélteket fogvatartó bv. intézetben lehetőség nyíljon a kábítószer-prevenciós részlegre való kerülésre, és csak ennek indokán ne kelljen a fogvatartottat másik bv. intézetbe szállítani. Az előzetes letartóztatásban lévő nők részére ugyanolyan körülmények között szolgáltatunk kereslet- és ártalomcsökkentést célzó szolgáltatásokat, mint az előzetesen letartóztatott férfiak részére.

III. Helyi szintű felmérés

Jelenleg Magyarországon összesen 13 kábítószer-prevenciós részleg működik, melyek közül 3 helyen valósul meg a női fogvatartottak ellátása:

- Kalocsai Fegyház és Börtön;

- Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet;

- Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, „Mélykút” Alegység

A Kalocsai Fegyház és Börtönben zajlik a fogvatartott nők elterelése. A helyzet a közelmúltban változott, ugyanis az elterelést korábban csak a Budapesti Fegyház és Börtönben, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet felügyelete mellett lehetett igénybe venni. Az idei évtől terjesztették ki ezt a lehetőséget a legnagyobb női profilú intézetre is.

A három fenti intézetet írásos formában kerestük meg, hogy az alábbi kérdésekre adjanak választ:

1. A kábítószer-prevenciós részleg megnyitásának időpontja;

2. Létszámhelyzet alakulása negyedéves lebontásban;

3. A kábítószer-prevenciós részleg előnyei (maximum húsz sorban);

4. A kábítószer-prevenciós részleg hátrányai (maximum húsz sorban);

5. Speciális kulturális és nemi különbségek a kábítószer-problémával küzdő fogvatartott nők és férfiak között (maximum egy oldal terjedelemben);

6. Speciális válaszlépések a kábítószer-problémára a női fogvatartottak kezelése és ellátása terén (maximum egy oldal terjedelemben);

7. Egy-egy, az adatvédelmi rendelkezéseknek megfelelő esettanulmány, amely szemlélteti a 3. és a 4. kérdéseket;

8. Megjegyzései a kutatás kérdéseivel és témáival kapcsolatban (maximum húsz sorban).

III.1. Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

III.1.1.

Egerben a kábítószer-prevenciós részleg 2004. január 1.-én kezdte meg a működését. A csoport engedélyezett létszáma 10 fő.

Negyedév	Létszám
2004/1	10
2004/2	9
2004/3	7
2004/4	9
2005/1	9
2005/2	10

III.1.2. 

A KPR előnyeit az intézet a következőkben foglalta össze:

- drogmentesség biztosítása (a teljes fogvatartotti testváladék-minta alapján történő vizsgálatnak jogi akadály van);

- speciális szabadidős és személyiségfejlesztő foglalkozások (a kábítószer-prevenciós részlegen a fogvatartottak az átlagos körülményekhez képest „enyhített” körülmények között nyernek elhelyezést);

- speciális terápiás lehetőségek (politoxikománia, gyógyszerrel való visszaélés esetén).

III.1.3.

A KPR hátrányait az intézet a következőkben foglalta össze:

- stigmatizáció

            - drogos stigma: a többségi fogvatartotti állomány bűncselekményei vagyoni jellegűek, ezért a kábítószer-problémával szembesülő fogvatartott társukat lenézik, megvetik;

            - prevenciós csoport stigma: a fogvatartott társak úgy gondolják, hogy a KPR-be kerülő személy etikátlanul megszerzett előnyöket élvez;

            - terápiás stigma: a terápiás közösség tagjai különálló, szegregálódott csoporttá válnak.

III.1.4.

Speciális nemi különbségek:

- több fogvatartott férfi kerül kapcsolatba a kábítószerrel, mint nő;

- a drogokat használó nők hosszabb előzetes letartóztatás vagy egyéb ítélet letöltése után kerülnek a KPR-re;

- a férfi fogvatartottakat gyakrabban kellett elvonási tünet miatt kezelni;

- a férfiak körében jellemzőbb a szerves oldószerek használata.

III.1.5.

Speciális válaszlépések:

- kiscsoportos szociális és pszichológiai jellegű foglalkozások (önismeret- és készségfejlesztés);

- speciális cél: a KPR tagjainak növekedjen az önállósága, családi- és párkapcsolataikban hatékonyabbak legyenek;

- a speciális egyéni és csoportfoglalkozások célja: „tudatosítani bennük, hogy a női nem kiszolgáltatottsága, hátrányos helyzete csak fokozódik a kábítószer-probléma megjelenésével, kezelhetetlenségével”.

III.1.6.1.

Pozitív esettanulmány:

„Sz.I. elítélt nő 26 éves. Dél-alföldi városból származik, varró szakmunkás. Teljes családban nőtt fel, egy nővére van, aki már családos. Sz.I. házas volt, de elvált, majd élettársi kapcsolatot létesített. Ez jelenleg is fennáll, de az élettársa azóta szintén börtönbe került. Gyermeke nincs. Egy ideig szülővárosában, szakmájában dolgozott, majd férje rábeszélésére kipróbálta a heroint, amire rá is szokott. Ez együtt járt a családi kapcsolatok megromlásával, a munkahely elvesztésével. Ekkor kezdett lopásokat elkövetni, hogy a drogot meg tudja szerezni. Kísérletet tett arra, hogy rendezze életét: férjétől elvált, de új élettársa, és a baráti kör sem volt sokkal különb. Elvonókúrán és bentlakásos rehabilitációs programon is részt vett. Néhány, vagyon elleni bűncselekményért kiszabott, és felfüggesztett ítélet után letöltendő szabadságvesztés ítéletet kapott (7 hónapot), melynek letöltésére önként bevonult –részben ezt megváltásnak is érezte. Egyéb, szintén vagyon elleni cselekményért indított büntetőeljárásai során ítéleteinek összideje 3 évre emelkedett, illetve pénzbüntetéssel is kiegészült.

Csekély mennyiségű kábítószer birtoklásáért indított eljárásban a vádemelést 1 év időtartamra elhalasztották, ennek fejében kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen kell részt vennie. (Ennek érdekében a Kalocsai Bv. Intézetbe kell szállítani fél év időtartamra.)

2004. 06. 14-én fogadtuk be, és 2004. 09. 01-én helyeztük a prevenciós csoportba, mert akkor üresedett meg egy hely. Azóta heti rendszerességgel, 3 órás csoportos foglalkozásokon vesz részt, melyet szakképzett szociál-terapeuta, szenvedélybeteg-segítő külső szakember vezet.

Nyugtatók adásán kívül egyéb orvosi ellátásra nem volt szükség, az akut elvonási tüneteken már túl volt, amikor bevonult, bár „előző nap mégis belőtt egy utolsó adagot”, hogy bátorságot merítsen.

Különösebb magatartási problémákat nem mutatott, zökkenőmentesen beilleszkedett, de érezhető rajta egyfajta éretlen gyerekesség. Kompetenciáját az élet dolgaiban a ténylegesnél magasabbra értékeli, holott meglehetősen naiv. Fogvatartott társainál különbnek tartja magát, nem igazán keveredik velük. Ebből a szempontból előnyös számára a prevenciós csoport, mert így „hasonszőrűekkel” lehet együtt, van társasága.

További előny számára a kapcsolattartásban élvezett kedvezmény (30 perc beszélőhosszabbítás, heti plusz egy telefonálási lehetőség), ezáltal szorosabbra tudta vonni meglazult családi kötelékeit. Szülei rendszeresen látogatják, a jelentős távolság dacára is sokat jelent ez a kedvezmény.

A rendszeres „lelki tréningezés” a szakember vezetésével folyamatosan ventilálja gondjait és gondolatait, elősegíti a börtönviszonyok elviselését számára. Megjegyzendő, hogy először tölt börtönbüntetést, családja is törvénytisztelő, az ő számára a börtönbe kerülés sokkal nagyobb törés, mint egy „tradicionális bűnöző” számára.

A nálunk töltött 1 év során személyiségében némi érés tapasztalható, ennek okai közt minden bizonnyal a prevenciós részlegen nyújtott ellátás is megtalálható, valamint a „szermentes”, szabályozott életmód és egyszerűen az eltelt idő is.”

Az esettanulmányból a következő figyelemre méltó, és speciális jellemzőket vehetjük észre:

- a fogvatartott társas helyzetben próbálta ki először a heroint;

- a kábítószer megszerzésének érdekében követte el a bűncselekményeit, és közben a korábbi szociális kapcsolati megromlottak;

- sikertelen elvonó terápia, a szociális intézményrendszer keretei közül kihullik, és egyre inkább marginalizálódik;

- a büntetés-végrehajtási intézetbe kerülést megkönnyebbülésként éli meg (tipizálható kábítószeres fogvatartott – számos nemzetközi tanulmány említi, hogy a börtönök kínálatcsökkentő hatását pozitívan élik meg a kábítószer-fogyasztók);

- könnyen alkalmazkodik (szintén nemzetközi elemzések szerint a „drogos rabok” általános intelligencia szintje felülmúlja az átlagot);

- naiv, gyerekes, ventilál (ugyanakkor a kábítószer-fogyasztó mentalitás mindenképpen magában hordozza a dependens személyiségstruktúrát, a késleltetés hiányát stb.);

- börtönben lévő élettárs.     

III.1.6.2.

Negatív esettanulmány:

„L.K. 35 éves elítélt. Rendezett családban nevelkedett, egy felnőtt testvére van, aki családos. Édesanyja él, apja elhunyt. Érettségizett, adminisztrátorként dolgozott, illetve kereskedelmi vállalkozást is vezetett. Többször házasodott, utolsó férjétől született most 7 éves fia. Férje jelenleg börtönben van. Csalás bűncselekményért kapott 2 év börtönbüntetést. Helybeli lakos. Férjével nem szakadt meg a kapcsolata, a börtön ellenére sem. Férje, és annak baráti köre helybeli „félvilági” alakok közül került ki, akik rendszeresen követtek el különböző bűncselekményeket (autólopás, kábítószer birtoklása, csalás, stb., nem igazán szervezett bűnözői kör, inkább afféle „vagány csapat”).

Az elítélt nő évekig krónikus alkoholista volt bekerülése előtt. Terápiára a helyi addiktológián jelentkezett, de végül is nem vett részt rajta –motiváció hiányában. Nem csak túlzott alkoholfogyasztás, de az „ezzel járó” kóborlás, csavargás, szociális kapcsolatok és egzisztenciális leépülés is jellemezték. Bár kábítószert legfeljebb alkalomszerűen (füvet) fogyasztott, baráti kapcsolatai és az alkoholfüggőség miatt a prevenciós csoportba helyeztük. (egyébként önként vonult be, állítása szerint ez az életét mentette meg, mert különben halálra issza magát.)

Nagyon igyekvő fogvatartottnak bizonyult, oktatáson, énekkarban, tréningfoglalkozásokon szorgalmasan részt vett, munkavégzése is kitűnő. Fogvatartott társai közül sokan nem kedvelték, mert egyrészt „stréber”, másrészt „mindig hosszabb a beszélője, többet telefonál, és még csak nem is igazi drogos”.

Drogtesztje egy alkalommal ópiátra pozitívnak bizonyult, ráadásul ez eltávozásról visszatérés után történt. A körülmények egyrészt kábítószer-fogyasztásra utaltak, másrészt gyanús volt az eredmény. Ugyanis az elítélt vérbeli alkoholista, akire nem jellemző egyéb szer fogyasztása, ópiáttal pedig soha nem volt tapasztalata. A személyzet tagjaival végzett próbák során megállapítottuk, hogy a visszatérésekor a börtönben elfogyasztott 3 tányér mákos tészta okozhatta a pozitív eredményt. Ezt vérvizsgálat is megerősítette.

Bár hivatalosan természetesen az elítéltnek ebből semmilyen hátránya nem származott (az idegességen kívül), de amíg a többi fogvatartottal sikerült a nevelőnek megértetni a történteket, szóbeszéd terjengett róla, illetve megjegyzéseket tettek rá. Az amúgy is labilis lelkületű elítéltet nagyon megviselték az események. Ebben az esetben prevenciós csoportra jutó „kitüntetett figyelem” hátrányos hatását tapasztalhattuk.”

Jellemző elemek:

- börtönben lévő férj (a nők kriminalizálódásnak oka általában a házastárs/élettárs antiszociális magatartására vezethető vissza);

- politoxikománia;

- stigmatizáció.

III.2. Kalocsai Fegyház és Börtön

III.2.1.

Kalocsán a kábítószer-prevenciós részleg 2003. december 5.-én kezdte meg a működését.

Negyedév	Létszám
2004/1	9
2004/2	7
2004/3	6
2004/4	6
2005/1	7
2005/2	7

III.2.2. 

A KPR előnyeit az intézet a következőkben foglalta össze:

- a fogvatartottak az önként vállalt kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tettek;

- a csoportfoglalkozásokon aktív a részvétel, a KPR tagjai egyéb intézeti programokba is bevonódnak;

- a jogszabályi háttér nyújtotta előnyök (több látogatás, több csomagkapás) kihasználása;

- külső érdeklődés a csoport működése iránt (civil szervezetek, szakértők), a külvilággal való kapcsolattartás növeli a reintegrációs esélyt;

- intenzívebb kapcsolat a családdal és a közvetlen hozzátartozókkal;

- a bv. intézet személyzete a foglalkozások során, egyébként nehezebben hozzáférhető, fontos információkhoz jut.

III.2.3.

A KPR hátrányait az intézet a következőkben foglalta össze:

- a részleg működése központi költségvetésből nehezen biztosítható, csak sikeres pályázati tevékenység útján lehetséges.

III.2.4.

Speciális nemi különbségek:

Az intézet a felnőtt korú női elítéltek elhelyezésére szolgáló büntetés-végrehajtási intézet, így erre a kérdésre nem tudtak válaszolni.

Megjegyzendő, hogy a férfi profilú bv. intézetekben az antiepileptikumokkal való visszaélés jellemző. A Rivotril® tabletta nyugtató, szedáló hatása miatt kifejezetten alkalmas a börtönstressz leküzdésére, és a szerrel való visszaélés jelenleg gyakorinak mondható a hazai bv. intézetekben. A gyógyszer általában nem legális úton jut a férfi fogvatartottakhoz, ami – mint a későbbiekben látni fogjuk – a női fogvatartottaknál másként történik.

III.2.5.

Speciális válaszlépések:

- „Nők esetében kiemelt feladat az egyén és a család kapcsolatának erősítése, ezért nagy hangsúlyt fektet intézetünk arra, hogy biztosítsuk a rendszeres személyes találkozások lehetőségét.”

- befogadás utáni felkészítő nevelői foglalkozás;

- egyéni kérdőív használata;

- mindenre kiterjedő tájékoztatás, tévhitek eloszlatása.

III.2.6.1.

Pozitív esettanulmány:

„A csoport egyik „alapító tagjának” számító fogvatartott kábítószer terjesztés miatt töltötte szabadságvesztés büntetését. A droggal kapcsolatos múltja miatt korábbi lakóhelyét egész családjának el kellett hagynia, s városi körülményekből tanyára kerültek. A kábítószer-terjesztés miatt további súlyos veszteség is érte, hiszen fia masszív fogyasztóvá vált és kábítószer-túladagolásban halt meg. Fia halálát nagy veszteségként élte meg. A fenti változások még mind a fogvatartott börtönbe kerülése előtt történtek.

A fogvatartott a kábítószer-prevenciós csoportba kerülését követően az egymásra épülő előadások, illetve foglalkozások alatt szerzett információkból ismerte fel bűncselekménye mindenre kiterjedő súlyát, s ily módon szembesült igazából cselekménye társadalomra és az egyénre gyakorolt veszélyével. Szabadulása előtt a nevelőnek az alábbiakat mondta: „köszöni annak a lehetőségét, hogy a csoport tagja lehetett, az előadásokon és a foglalkozásokon részt vehetett, olyan ismeretekhez juthatott, amelynek birtokában szabadulását követően tartózkodni fog attól, hogy a kábítószerrel bárminemű kapcsolata legyen neki és családjának.””

Jellemzők:

- családtag (gyermek) elvesztésének intenzív megélése, gyászreakció;

- konfrontáció, pozitív csoportnorma mint speciális beavatkozás.

III.2.6.2.

Negatív esettanulmány:

„2004. év elején 3 fő fogvatartottnál a vizsgálati és a megismételt vizsgálati eredmények egyaránt pozitivitást mutattak. A jogszabályban rögzítettek szerint eljárva a fogvatartottakkal szemben fegyelmi eljárást és büntető feljelentést kezdeményeztünk, ezzel egyidejűleg sor került a csoportból történő kihelyezésükre is. A szakértői vizsgálat eredményét júniusban kapta meg intézetünk. A szakértői vizsgálat eredményeként a Kalocsai Városi Ügyészség a fogvatartottakkal szemben a nyomozást megszüntette, mert a toxikológiai szakvélemények megállapításai alapján nevezettek vizeletének vizsgálata kábító- és pszichotróp hatású vegyületekre negatív eredménnyel zárult. Ennek ismeretében a fegyelmi eljárást is megszüntettük, és felajánlottuk a fogvatartottaknak a csoportba visszakerülés lehetőségét. A csoportba ők már nem kérték felvételüket, sőt ez az egész eljárás az intézetben arra is kihatással volt, hogy jó néhány hónapig senki nem kérte a prevenciós részlegbe való behelyezését.”

Az esettanulmányhoz meg kell jegyezni, hogy az eseménykor használt multi-drog tesztet már lecserélték, és másikat alkalmaznak. Különösen nők esetében kényes a multi-drog tesztek alkalmazása, mert egyes antidepresszánsokra és egyéb gyógyszerekre, gyógyító hatású készítményekre egyes multi-drog tesztek mAMP (pl. Ulceran®, Zantac®) vagy opiát-származék (pl. Donalgin®) fogyasztás gyanúját mutathatják ki. Ismert az a tény, hogy a nők jobban hajlamosak a legális drogokat alkalmazni, amelyeket orvosok írnak fel számukra. A börtönstressz elviselése – különösen a nők körében – néha csak nyugtatók fogyasztása mellett lehetséges. Természetesen a multi-drog teszt eredménye nem bizonyító erejű, azonban a bv. intézetnek jogszabályi kötelezettség miatt meg kell indítani a fegyelmi és a büntetőeljárást.

A Kalocsai Fegyház és Börtönben – mint az országban a legnagyobb, nőket fogvatartó intézetben – az altatók, nyugtatók, fájdalomcsillapítók orvostól való igénylése kifejezetten gyakori. Egyes gyógyszereknek (Gerodorm®, Elenium®, Medazepan®, Librium®) hatalmas forgalmuk van. Pszichiátriai szakrendelésen a fogvatartottaknak Rivotrilt®, Tegretolt®, Triapridalt® és Tolvont® írnak fel a leggyakrabban. Speciális – és egyébként a büntetés-végrehajtás biztonsági szabályzatában rögzített – válaszlépés az, hogy a gyógyszereket az egészségügyi szakszemélyzet egyenként, adagonként, ellenőrzött formában adja oda a fogvatartottnak, ami különösen a pszichiáter által felírt gyógyszerekre vonatkozik (a fogvatartott a személyzet szeme láttára nyeli le a készítményt). A csak pszichiáter szakorvos által felírható gyógyszerrel végzett terápia természetesen a bv. intézetekben szakszerűen, konzultációkkal és rendszeres kontroll mellett zajlik.  A Rivotril® a fogrvatartottak körében a leginkább visszaélésre hajlamosító gyógyszer. Kalocsán is többször előfordult a gyógyszerrel való visszaélés.

III.3. Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet

III.3.1.

Pálhalmán a kábítószer-prevenciós részleg 2004. február hónapjában kezdte meg a működését. Az intézetben férfiak részére is működik ilyen csoport. A női részleg a „Mélykút” alegységben működik.

Negyedév	Létszám
2004/1	12 férfi, 5 nő
2004/2	12 férfi, 5 nő
2004/3	12 férfi, 5 nő
2004/4	12 férfi, 5 nő
2005/1	12 férfi, 5 nő
2005/2	12 férfi, 5 nő

III.3.2. 

A KPR előnyeit az intézet a következőkben foglalta össze:

- a részlegen elhelyezett fogvatartottak a drogmentesség miatt a speciális tréningek és terápiák idejére fizikai elvonási tünetekkel már nem küzdenek;

- a részvétel önkéntességéből eredően a fogvatartottak motiváltak;

- a csoportok programja illeszkedik a Nemzeti Stratégia célkitűzéseihez, ezért jellegzetessége a rehabilitációs és reintegrációs törekvés elősegítése (ezzel az intézet a törvényes kötelezettségeinél többet nyújt a fogvatartottak részére, mert a jogszabályok betű szerinti értelmezése szerint a büntetés-végrehajtás feladata csak a rehabilitáció).

III.3.3.

A KPR hátrányait az intézet a következőkben foglalta össze: 

- hiányos információ a csoportokba bevont fogvatartottak előéletéről (a kábítószer-problémával szembesülő fogvatartottak első alkalommal gyakran csak a börtönben kerülnek kábítószerekkel kapcsolatos segítő foglalkozás hatáskörébe. Ezek a személyek kifejezetten hátrányos helyzetűek, több alkalommal kívül kerülnek a szociális hálón.)

- hiányos információ a fogvatartottak utánkövetésével kapcsolatban (a szabaduló fogvatartottak nem kötelezhető a bv. szervekkel való együttműködésre annak ellenére, hogy a munkatársaink a szabadulás előtt részletes felkészítő foglalkozásokat szolgáltatnak a számukra.)

- a fogvatartottak – a totális intézmény diszfunkciójaként – szelf-reprezentációs magatartásmintát követnek, ami azt jelenti, hogy a börtön személyzete nem juthat valós (objektív) információhoz;

- a bv. intézet radikálisnak mondható kínálatcsökkentési intézkedései miatt nem lehetünk biztosak abban, hogy a kábítószer iránti igény a valóságban mennyire csökken, mert a fogvatartott elviekben az intézetben nem juthat hozzá a kábítószerhez, és ez nem jelenti azt, hogy a szabadulás után sem fog. (Ez és az előző a probléma a szabad életben, a drogambulanciákon szolgáltatott intézkedésekkel kapcsolatban is fennáll, általános jellegű kábítószerügyi módszertani kérdésnek tekinthető, továbbá a nyugat-európai börtönrendszerekben erélyesebben, – a nagy számok törvénye alapján – jelentkező probléma.)

- a börtön a társadalomtól elszigetelt szervezeti egység (ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy a börtön nem keresné a kapcsolatot a külvilággal, hanem jelentheti azt is, hogy a külvilág nem mutat érdeklődést a bv. intézetekben élő személyek iránt.)

III.3.4.

Speciális nemi különbségek:

- speciális depriváció: a férfiak a kábítószerhez kapcsolódó szociális közeg (vagy mikromiliő) hiányát deprivációként élik meg a bv. intézetekben, míg a nőknél ez nem jelentkezik;

- a fogyasztás oka: a nők a kábítószert a szabad életben hangulatuk javítása érdekében fogyasztották, és ez az alapvető motivációjuk a KPR-be való bevonódásuk tekintetében is;

- speciális elvárás: a férfiak a speciális csoportfoglalkozáson való részvételük eredményeként a személyiségszerkezetünk változását remélik, míg a nők a beállítódásukon szeretnének javítani (pszichológiai vs attitüdinális – tehát a nők irányultsága szociálisabb jellegű);

- speciális cél: a férfiakra jellemzőbb a dominancia iránti igény, míg a nők az érzelmi elsivárosodásuk ellen akarnak fellépni.

III.3.5.

Speciális válaszlépések:

- a fogvatartott nők nemi szerepeiből eredő deprivációinak kezelése speciális szituációs szerepjátékokkal, amelyek megerősítik a női szerepeket (utódgondozás, háztartás), és így közvetett úton elősegítik a proszociális karrierépítést (reintegráció).

III.3.6.

Szemléltető esettanulmány:

„A fogvatartott saját elmondása és bevallása szerint a szabadságvesztés büntetés ténylegesen az életét, az egzisztenciáját mentette meg, hisz oly mélyre süllyedt, mely konkrét létfenntartását veszélyeztette. Családos asszony lévén indult az egzisztenciális süllyedésnek, a férje jól menő vállalkozó volt, rendszeresen csalta a feleségét, ami a személyiségének önértékelési zavarához vezetett. Ezt kompenzálni különböző szórakozóhelyeken igyekezett férfiak társaságában rendszeres mulatozás közepette, diszkóban. Rövid időn belül bekövetkezett a rászokás fázisa, a család kitette az utcára, ami további süllyedéshez, zülléshez vezetett. Az anyag megszerezéséért ez a társaság "futtatta", majd elmenekülve különböző vagyon elleni bűncselekményekből tartotta fenn megélhetését. Mindenképpen segítséget jelentett a szabadságvesztés büntetés abban, hogy a leszokásra rákényszerítse, viszont a létbizonytalanság, a kapcsolattartás nehézsége nem biztosítja számunkra azt a visszajelzést, hogy a szabadulást követően pozitív környezeti háttér nélkül képes lesz-e talpon maradni, illetve működhetnek-e azok a megküzdési stratégiák, melyet a tréningeken az adott személy elsajátított. Emiatt nehéz a program stabilizálódást vagy ismételt lecsúszás folyamatát már nem tudjuk nyomon követni.”

Jellemzők:

- pszichológiai jellegű abúzus a házastárs által, súlyos női szerepkonfliktusok;

- törekvés a hangulati élet stabilizálására (a fogvatartott nem kifejezetten rekreációs céllal fogyasztotta a kábítószert);

- az éjszakai élet és a kábítószer-fogyasztás kapcsolata mint első állomás, majd kriminalizálódás;

- szexuális abúzus (prostitúcióra kényszerítés);

- a bv. intézetbe kerülést a fogvatartott pozitív élményként dolgozza fel (menedékra talált);

- a speciális tréningek hatékonyságát megkérdőjelezi az utánkövetés hiánya.  

IV. Összefoglalás

Hazánkban a kábítószer-problémával szembesülő fogvatartottak aránya még nem érte el, és nem éri el a nyugat-európai szintet (60-90%). A kidolgozott stratégiák a jelenlegi körülményeknek megfelelőek. A büntetés-végrehajtás különös gonddal kezeli a kábítószer-problémával szembesülő nőket, ehhez azonban a fogvatartottak együttműködése szükséges. A fogvatartott férfiak szerfogyasztására a legális (L) szer illegális (I) beszerzése és illegális fogyasztása, míg a fogvatartott nőkre a legális szer legális beszerzése és illegális vagy legális fogyasztása jellemzőbb.

Fogvatartott	Szer	Beszerzés	Fogyasztás
Fogvatartott férfi	L	I	I
Fogvatartott nő	L	L	L/I

 

A fogvatartott férfiak nagyobb arányban követnek el kábítószer-bűncselekményt, és bekerülésük előtt több kábítószert fogyasztanak, mint a fogvatartott nők. A fogvatartott nők a kábítószert nem önállóan fogyasztották első alkalommal, hanem szociális nyomás hatására kezdték el a drogkarriert. A kábítószer-problémával szembesülő, fogvatartott nők számára kiemelten fontos a pozitív csoportnorma, és a külvilággal (elsősorban a családdal) való kapcsolattartási lehetőségek bővítése. A kábítószer-prevenciós körletek önkéntes jellege miatt, az együttműködés terén a nemek között nincs különbség, azonban a fogvatartott nők számára kifejezett hátrányt jelent a stigmatizáció. A Rivotril® tabletta legális vagy illegális „börtöndroggá” válása ellen hatékony (elsősorban kínálatcsökkentő) fellépés szükséges.

A fenti állítások igazolásához reprezentatív kutatásra lenne szükség, tehát csak hipotézisként kezelhetők.

Általánosságban megfogalmazható következtetés – és erre számos hazai kutatás utal -, hogy a társadalomban még nem tudatosodott a kábítószer-probléma jellege és mértéke, szociológiai szempontból értelmezve a kérdéskört a kábítószeres személyekkel szemben előítéletek, sztereotípiák érzékelhetők, és a vélekedések, nézetek masszív polarizációja tapasztalható. Ilyen szempontból az egyébként is stigmatizált, börtönből szabaduló, kábítószer-problémával szembesülő nők gender-specifikus problémái kifejezettek, különösen a reintegrációs esélyegyenlőség terén. A büntetés-végrehajtás erejéhez mérten mindent megtesz a probléma feloldása és megoldása érdekében, folyamatosan erősíti pályázati tevékenységét, ezzel elősegíti a szociális terület szinergikus folyamatait; valamint bővíti a civil szervetekkel kialakított együttműködési lehetőségeit.

A büntetés-végrehajtási intézetekben rehabilitált, de több szempontból stigmatizált (detrimentálódott) fogvatartottak részére kifejezetten fontos lenne az utánkövetés, és a szervezett reintegráció. Ezt a büntetés-végrehajtás saját erőből nem képes megvalósítani, társadalmi-közösségi összefogásra van szükség. 

Felhasznált irodalom:

Bossong, H. Methadon-Substitutionsbehandlung. In: Das Grüne Gehirn – Der Arzt im öffentlichen Gesundheitswesen. 36. Erg. Starnberg 1995;

Elekes Zs., Paksi B.: A jogerősen elítélt fogvatartottak kábítószer- és egyéb szenvedélyszer használata -Kutatási beszámoló, in print (BVOP publikálása folyamatban), 2004;

Hiller M.L., Knight, K., Dwayne Simpson, D.: Prison- based substance abuse treatment, residential aftercare and recidivism. Addiction, 1999; 94(6), 833-842

Stöver, H.: Study On Assistance To Drug Users in Prisons (EMCDDA/2001) URL: http://www.archido.de/eldok/docs_en/stoever_habil_2000.htm;  

Tóth H., Zentai V., Krizsán A.: MIP kutatási eredmények, Magyarország, Rövid összefoglaló (kézirat), CEU, 2005. március